A döntés joga

Kutya dolog a felelősség: meddig akarsz élni?

Meddig akarsz élni? A kérdés személyhez szóló, provokatív és elgondolkoztató. Ilyennek is szánta Marton István professzor, akinek legutóbb megjelent sikerkönyve viseli ezt a címet.

2010.12.10 09:15MTI

De hogy lehet egyáltalán ilyet kérdezni? Hiszen már az ókori görögök is hitték és vallották, hogy életünk fonala a Párkák kezében van. Addig élünk, amíg el nem vágják ezt a fonalat. És ma is sokan hiszik, hogy sorsunk, életünk folyása felettünk álló hatások (genetika) irányítása alatt áll, amit nem áll módunkban befolyásolni, megváltoztatni.

Marton István könyve mindennek ellenére arról szól, hogy miénk a döntés felelőssége, vagyis a kérdésre mindenkinek önmagának kell válaszolni. És miért fontos a professzornak, hogy ezt bebizonyítsa? Hiszen aki szülész-nőgyógyászként több mint ötezer újszülöttet segített a világra praxisa során, már nyugodtan hátradőlhet, megtette a magáét az életért. - Nem így gondolom. Aki az élet startjánál jelen van, annak nem lehet közömbös a végállomásig, a célig tartó út sem.

Az orvos orvos marad a szülőszobán kívül is, és akkor is, ha leveszi a fehér köpenyt.

- Elöregedő világunkban egyáltalán nem mindegy, meddig és miként éljük az életet, a minőségi létért nem lehet csak az egészségügyi ellátó rendszert, a társadalmat, a környezetet felelőssé tenni, nem lehet áthárítani a döntés jogát és felelősségét - hangsúlyozza. - A 2009-ben orvostudományi-fiziológiai Nobel-díjjal kitüntetett Elizabeth Blackburn és társai tudományosan igazolták, hogy az életmód, a környezet az örökletes génállományban kimutatható nyomot hagy: egy adott személy felelősséggel tartozik az örökletes betegséghajlamok megjelenéséért vagy a tünetek elmaradásáért. Vagyis az öröklött genetikai információk hajlamot hordoznak, nem a megváltoztathatatlan jövőt!

Lehetőségeinkről, saját sorsunk alakításának felelősségéről szól ez a könyv. A "meddig akarsz élni" kérdés tehát jogos, és feltevője nem csak feldobja, otthagyva a levegőben, hanem közérthetően, minden részletre kiterjedően igyekszik segítséget nyújtani könyvében, hogy a kérdésre a végén mindenki valóban megadhassa önmagának a választ.


Az öregedés, a szervezet változásának, érésének folyamata a fogantatás utáni pillanatban elkezdődik. Igaz, ezt a folyamatot modern világunkban sokan megkísérlik mesterséges módon lassítani, de nincs mindenható elixír, fiatalságot visszavarázsoló hormonkészítmény, és a plasztikai sebész szikéje sem képes hitelt érdemlően becsapni a biológiai órát, legfeljebb a külsőt, azt is csak időlegesen.

Életünk minőségének, tartamának titkait önmagunkban kell keresnünk, és ehhez az útkereséshez ad kiváló iránytűt a professzor, akit a "healthy ageing", a korosodás egészségtana elsősorban orvosként foglalkoztat, de "szakmai diplomataként" is, hiszen az Európa Parlamentben mint tudományos tanácsadó tevékenykedik, és a Magyar Primér Prevenciós Tudományos Társaság alapító, tiszteletbeli elnöke.

"Az élet az utazás, a tervezés"


Nemcsak tanácsokat, életmódpraktikákat ad könyvében, hanem személyes példájával is alátámasztja hitvallását. A könyvében megfogalmazott "egészségrecept" szerint él maga is. Sportol, tudatosan táplálkozik, ennek köszönhető, hogy közel a 70 évhez legalább másfél évtizedet letagadhatna korából. Egyfajta élő reklám, bizonyság arra, hogy sok múlik rajtunk - legalább 50 százalék abban, hogy meddig és miként éljük az életet. Bár több orvosi, egészségügyi témájú könyve között "kakukktojásnak" számít a Nagy átkelés című, valójában mégis beleillik ebbe a sorba.

Hogyan született ez a könyv?
- Tizennégy éves korom óta vitorlázom, szerelmese vagyok ennek a sportnak. Nagy álmom volt, hogy egyszer ne csak a Balaton vizét szeljem, hanem eljussak az óceánra is. A sors megadta ezt a lehetőséget, és én Pompeiust idézve azt mondtam: "hajózni kell, élni nem kell". Nekivágtam, hetedmagammal, a Baghira legénységével Kolumbuszként átszeltük az óceánt, eljutottunk az Újvilágba.

Ezt az élményt írtam meg, amely valójában leírhatatlan. Nem a kalandos út miatt, sokkal inkább az emberi tűrőképesség, alkalmazkodó készség próbájaként, hiszen egymás elviselése hét összezárt ember számára igazi nagy kihívás volt. Remek élményként, az élet nagy ajándékaként őrzöm ezt az utat, és vallom Jack Kerouac amerikai író nézetét: "Az élet az utazás, a tervezés. A megvalósulás, a célba érés - maga a vég".

- Az idézet olyan szép és találó, hogy akár beszélgetésünk végszava is lehetne, de egy izgalmas emberi sors annyi kérdést hagy nyitva, annyi tanulságot és csodát hordoz. Még csak annyit: ön boldog ember? Hiszen a hajdani galgamácsai körzeti orvos két évtizeden át volt a MÁV Kórház szülészetének vezetője. Szakmailag mindent elért, ma is dolgozik egy egészségközpontban kismamák várják bizalommal. Mi jöhet még?

- Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne keressük a szépet, a boldogságot minden nap.

- Ehhez, a további úthoz kívánok jó szelet professzor úr!

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.