Ázsia tehet mindenről

Újra arathat a fekete halál Európában!

Az ázsiai átlaghőmérséklet-emelkedés miatt aktívabbá válnak a bolhák, melyek a pestis kórokozóját terjesztik. Ez pedig akár az öreg kontinens újrafertőződéséhez is vezethet!

2015.02.25 15:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Forrás: Robert Hooke/Wikipedia

A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a "fekete halál" kifejezés).

Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután egy kb. 535-ben bekövetkezett globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak. Ekkor, például Konstantinápoly 500 000 lakójából kb. 100 000 maradt életben. A járvány a 14. században újból kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még a 17. században is pusztítottak. Az európai lakosság egyharmada-fele pusztult el ez idő alatt.

A legnagyobb európai pestisjárvány 1347-1353 között zajlott, elterjedésének oka az volt, hogy a főbb kereskedelmi útvonalakon árukat szállító kereskedők hajói patkányokat (és bolhákat) rejtettek. Ezek a szárazföldre jutva megfertőzték a háziállatokat és az embereket is. A fertőzöttek nagy része pár napon belül meghalt, de voltak, akik csodával határos módon túlélték a pestist. Ők örökre védettséget szereztek, mások viszont immunisak voltak a fertőzésre, írja a Wikipedia.

A kutatók utánajártak az éghajlatváltozás-teóriának, mégpedig a fák évgyűrűinek vizsgálatával. Ezek vastagsága jelzi az adott év időjárását, bőséges eső idején vastagabbak, szárazság, nagyobb meleg esetén viszont vékonyabbak. Melegebb időben a bubópestist hordozó bolhák aktívabbak, így nagyobb eséllyel viszik messzebbre a kórt.

Egy, Nils Christian Stenseth által jegyzett tanulmány rávilágított a fenti elmélet igazságtartalmára. A kutató megállapította, hogy 1 Celsius foknyi hőmérsékletemelkedés megduplázza a természetben élő rágcsálók fertőzöttségi szintjét Ázsiában. És minél több a fertőzött állat a távol-keleten, annál nagyobb eséllyel kerülhet ismét közel a kór az öreg kontinenshez.

Az elmélet szerint valahogy úgy történhetett a középkori járvány nyugatra vonulása, hogy miután elmúlt a nagy meleg Ázsiában, megfogyatkozott a rágcsálók száma, a bolhák pedig kénytelenek voltak új gazdatest után nézni. Ekkor akadhattak rá a tevékre, akik keletről nyugatra szállították az európaiak számára értékes kincseket: selymet, fűszereket és más árukat. A Selyemúton pedig nagyjából 15 év alatt ide is ért a járvány; ahogy a tevékről a bolhák "átnyergeltek" az európai patkányokra, akik aztán megfertőzték az öreg kontinens lakosságát.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.