Kolompár a Jobbikot vádolja

Romagyilkosságok: ötszörösen minősülő emberölés a vád

Az ügyészség szerint a nagycsécsi támadás volt a fordulópont: miután a támadók agyonlőttek egy testvérpárt, felmérték, hogy nincs visszaút, és még elszántabbakká váltak.

2011.03.25 16:15MTI

Ez derült ki a vádirat-ismertetéskor a romagyilkosságok miatt indított büntetőperben pénteken a Pest Megyei Bíróságon. A hetedik vádpont szerint a Borsod megyei településen 2008 novemberében összehangolt támadást intéztek egy ház ellen. Molotov-koktélt hajítottak a kiszemelt épületre, majd az egyik támadó sörétes puskájával belőtt az égő ház ablakán. A lövésektől azonnal életét vesztette egy testvérpár. A tragédiát közelről látta a lakásban élő rokonuk, aki az egyik áldozat felesége, a másiknak pedig a testvére volt. A nagy füst és forróság miatt a tüzet csak a tűzoltók tudták eloltani, a lakás nagyrészt kiégett.

A támadás során Molotov-koktélt dobtak egy másik nagycsécsi házba is, ahol két kisgyermek volt.

Az elkövetők erre a házra is rálőttek. A nyolcadik vádpont szerint 2008 decemberében Kiss Árpád és Kiss István Alsózsolcán folytatta a támadásokat, ezúttal már kifejezetten személyek ellen. Sötétedés után a Sajó túlpartjáról lőttek rá egy háza teraszán fát vágó emberre, ő életveszélyes sérüléseket szenvedett, és csak a szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhetően maradt életben, de a lövedék maradandó fogyatékosságot, sántaságot okozott.

Az ötödik vádpont szerint Kiss Árpád 2008 szeptemberében az autójával haladva figyelt fel arra, hogy az út melletti Nyíradony-Tamásipuszta egy jobbára romák lakta része megfelelő célpont lehet a terep adottságai miatt. Kiss Árpád később visszatért a tetthelyre, és egy fás-bokros-erdős területen lőállást vett fel, golyós fegyverével mintegy hatvan méterről rálőtt egy négygyermekes, szegényes körülmények között élő roma család házának ablakára. A megtámadott családban a gyerekek közül a legnagyobb 11 éves, a legkisebb egyéves volt. Ennek az akciónak nem volt sérültje.

A hatodik vádpont szerint ismét egy tévéműsorban leadott riportra figyeltek fel az elkövetők, e szerint a Heves megyei Tarnabodon a romák lakhatatlanná tették az uniós támogatásból épült házakat, roma fiatalok pedig brutálisan megöltek egy idős házaspárt.

Kommandósok vezetik elő a tárgyalóteremben a vádlottakat (fotó: MTI)


Az elkövetők műholdas térképekről tanulmányozták a helyszínt, és a tévéből ismert sorházakat választották célpontul a 2008 szeptemberi támadáshoz. Magukkal vitték az immár szokásossá vált felszerelésüket, a két sörétes és egy golyós lőfegyvert, a Molotov-koktélokat, a símaszkot, a fekete katonai gyakorlóruhát, kesztyűket, és az addigi gyakorlatnak megfelelően mobiltelefonjukat otthon hagyták.

A támadók éjfél körül autóval megközelítették a települést, majd a Tarna-patak fahídján gyalog átmentek, de az eredetileg kiválasztott célpontokat nem tudták megközelíteni, ezért más házakra, illetve házakba dobtak égő Molotov-koktélokat, majd lőni kezdtek. Több lövedék találta el az épületeket, volt, amelyik az ablakokat áttörve olyan szobákba hatolt be, amelyekben emberek aludtak. A támadók az akcióban többször újratöltötték fegyvereiket, és több tucatnyi lövést adtak le. A házakban keletkezett tüzeket sikerült gyorsan eloltani.

A megtámadott házakban senki nem volt roma származású. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem volt sérültje az akciónak.

Az elkövetők ezután jobban átlátható és megközelíthető célpontot kerestek. Már nem volt fontos az sem, hogy romákkal összefüggő negatív hírekről ismert legyen a település, csupán az, hogy romák éljenek ott. Így lett a következő helyszín Nagycsécs.

Roma vezetők: meg kell állítani a félelemkeltést

Roma vezetők és jogvédők szerint a kormánynak és a hatóságoknak mindent meg kell tenniük, hogy megállítsák a félelemkeltést a romák lakta településeken, különben újra elkezdődhet a "cigányvadászat".

A hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal vádolt négy férfi pénteki büntetőtárgyalásán részt vett jogvédő szervezetek képviselői, aktivisták és roma vezetők a vádirat ismertetése után újságíróknak azt mondták: egyes médiumok kirekesztő hangvételű írásai és tudósításai bátorítást adtak és adhatnak a jövőben is azoknak, akik ellenérzéssel vannak a cigányok iránt, és a most perbe fogott férfiakhoz hasonlóan fegyverrel akarnak majd rendet csinálni.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat volt elnöke, a Roma Összefogás Párt vezetője arra szólította fel Orbán Viktor kormányfőt és Pintér Sándor belügyminisztert, minden eszközzel akadályozzák meg, hogy a Heves megyei Gyöngyöspatán március elején történt "polgárőr-járőrözéshez" hasonló cselekmények ne ismétlődhessenek meg az országban, "különben egyes személyek újra bátorítást kaphatnak a gyilkosságokhoz".

A sajtó felelősségét emlegetve megjegyezte, a támadássorozattal vádolt férfiak olyan településeket választottak célpontul, ahol konfliktus volt romák és nem romák között, és arról a média "sokszor félretájékoztatva számolt be", illetve az azóta már feloszlatott Magyar Gárda felvonulásokat szervezett.

Kolompár Orbán ezért "veszélyes játéknak" nevezte, hogy "gárdisták, véderősök és más paramilitáris szervezetek, tagjai, akik a Jobbik támogatását élvezik", újra félelmet keltsenek települések roma lakosaiban.

Tiszalökön egyetlen lövéssel ölték meg áldozatukat

Egy távcsöves vadászpuskából mintegy húsz méterről leadott egyetlen lövéssel gyilkolták meg Tiszalökön, saját házának udvarán a munkába induló Kóka Jenőt.

A romák elleni hat halálos áldozatot követelő támadássorozat pénteken kezdett büntetőtárgyalásán a vádirat tizedik pontjának ismertetésekor elhangzott: az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád adta le a halálos lövést, de a támadásnál Kiss István is jelen volt.

Kóka Jenőt abból a megfontolásból választották ki, hogy egy rendezett életvitelű roma elleni támadás erőszakos válaszlépésekre sarkallhatja a romákat, ugyanis a tatárszentgyörgyi gyilkosság után több településen spontán járőrözésekbe kezdtek a cigányok, és a sajtóban elhíresült, sötét színű terepjárókat rendre megállították és ellenőrizték.

Az előzetes terepszemle alapján úgy döntöttek, hogy ezúttal kihagyják a bűncselekmény elkövetéséből Pető Zsoltot.

A helyszín közelébe az egykor szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István vitte egyik társa rokonának autóján a gyanúsítottakat, majd a több tíz kilométernyire lévő Polgáron várakozott társaira.

Őt már több hónappal korábban az országos rendőrfőkapitány által elrendelt fokozott rendőri ellenőrzés alapján igazoltatták is, de mivel iratai rendben voltak, és semmilyen gyanús körülmény nem merült fel - az igazoltatáskor a rendőröknek azt mondta, barátnőjére vár -, a rendőrök továbbengedték.

A vádirat szerint Csontos István, aki először vett részt a támadásokban, tisztában volt azzal, hogy társai romák elleni támadásokat hajtanak végre, de a testvérpár egy fegyverrel nyomatékot adott, hogy "az akcióból nem lehet kiszállni".

Az elsőrendű vádlott a Mauser típusú vadászpuskával egyetlen lövéssel szíven lőtte Kóka Jenőt, az áldozat azonnal meghalt.

A támadók autója a gyilkosság elkövetése utáni menekülésben a Keleti-főcsatorna melletti földúton a sárban elakadt, ezért megkérték munkahelyükön dolgozó kolléganőjüket, F.-né Ny. Évát, aki korábban szerelmi kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, hogy mentse ki őket. Az ügyben tanúként kezelt nő a saját autóján visszavitte Kiss Istvánt és Kiss Árpádot Debrecenbe, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták a járművet.

A vádlottak ezt az autót használták Galgagyörkön, Alsózsolcán, Tarnabodon és Nagycsécsen is.

A vádlottak tettüktől felbátorodva újabb fegyvereket akartak szerezni, ezért az interneten újra vadászfegyver-hirdetéseket böngésztek, és az eladók lakóhelyének feltérképezésébe is belekezdtek. Azt is fontolóra vették, hogy nagy tűzerejű automata fegyvereket szereznek, ezért a hajdúhadházi laktanyába akartak betörni.

Csontos István fotókat is készített a laktanyáról, de tervüket végül elvetették. Csontos István, aki a tárgyalás alatt végig figyelemmel kísérte az ügyész szavait, szerepének ismertetésekor leszegett fejjel és csukott szemmel hallgatta az elmondottakat.

Romagyilkosságok - Ötszörösen minősülő emberölés a vád

Befejeződött a vádirat ismertetése a romagyilkosságok miatt indult büntetőperben a Pest Megyei Bíróságon pénteken, a vád ötszörösen minősülő emberölés.

A vádlottak kilenc támadásban 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt hajítottak el, és ezzel összesen 55 ember életét veszélyeztették, hat halálos áldozat, öt életveszélyes és öt súlyos sérült volt, köztük nők és gyermekek.

Az ügyészség szerint mindez aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölésnek minősül, ezért a büntető törvénykönyv alapján tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. Ezen túlmenően a vád még más bűncselekményeket is az elkövetők terhére ró, így például lőfegyverrel visszaélést.

A pénteki tárgyalás végén a bíró közölte, hogy a következő, jövő szerdai tárgyaláson kezdődhet el a vádlottak meghallgatása, erre három hetet szánnak.

Április 19-én kezdődhet a több mint másfél száz tanú meghallgatása, azután a több tucatnyi szakértőé. A nyári ítélkezési szünetig több mint 30 tárgyalás lesz a romagyilkosságok büntetőperében a Pest Megyei Bíróságon.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.