Novemberben rendkívüli EU-csúcs lesz

Indul a hajrá a vezető uniós tisztségekért

Rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket - egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét.

_{2009.11.02 07:05MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A pénteken zárult kétnapos EU-csúcs helyszínén több politikus szólt a rendkívüli csúcs tervéről, de pontos dátumot egyelőre nem adtak meg. Brüsszeli újságírói körökben november 12-i vagy 19-i időpontot valószínűsítenek. A cseh mentesség (opt-out) kollektív odaígérése nyomán Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország miniszterelnöke kilátásba helyezte: amint Václav Klaus cseh államfő aláírja a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányait, ő maga már másnap megkezdi a konzultációk szervezését az új posztok várományosainak személyéről. Az Európai Tanács két és fél évre megválasztandó elnökének a tisztségéről már lázasan folynak a találgatások Brüsszelben. Sarkozy pénteken annyit mondott, hogy Párizs és Berlin közös jelöltet fog állítani.

A korábban favoritnak vélt Tony Blair volt brit kormányfőt most már esélytelennek mondják. Bejelentkezett a tisztségre Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök, de kevesen adnak neki esélyt. Többen beszélnek Jan Peter Balkenende holland kormányfőről. Balkenende pénteken első ízben jelezte nyilvánosan, hogy nem zárja ki érdeklődését a poszt iránt, ha megkeresik.

Bajnai Gordon miniszterelnök a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az európai alapjogi charta hatálya alóli cseh mentességre tett uniós ígéret olyan tartalmú, amely kielégíti a kérdéssel kapcsolatban megfogalmazott mindhárom fontos magyar követelményt. Ezen követelmények a Benes-dekrétumokra való hivatkozás elkerülése, a magyarság számára fontos országokban élők jogainak csorbítatlansága, valamint a Lisszaboni Szerződés mielőbbi életbe lépésének lehetővé tétele voltak. Megállapodtak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői abban, hogy pénzügyi segítséget ajánlanak a fejlődő országoknak a klímaváltozás elleni hosszú távú harcra összpontosító decemberi világtanácskozáson.

Bajnai Gordon szerint olyan megoldás született, amely az unión belüli arányos tehermegosztást sürgető kelet- és közép-európai tagállamok számára is elfogadható volt.

A résztvevők ugyanis az uniós álláspont kialakítása során egyértelművé tették, hogy a költségek EU-n belüli megosztásában az országok fizetőképességével arányos megoldást kell találni. Azt is világossá tették, hogy a kibocsátási kvóták kérdésében - tekintettel a többi EU-tagállamnál jobban álló kelet-európai országokra - Koppenhágában nem lehet olyan megállapodást kötni majd, amely rosszabb helyzetbe hozna EU-n belüli államokat az unión kívüli országoknál. Megegyeztek abban is, hogy munkacsoport jön létre az EU-ban, amely ajánlásokat dolgoz ki a tehermegosztásra, és ezeket a kormányfői tanács egyhangú szavazással hagyja majd jóvá.

A megszületett kompromisszumban konkrét felajánlási összegek nem szerepelnek, de megerősítették az Európai Bizottságnak azt a becslését, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot közpénzből (nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból) kell előteremteni. A finanszírozás kérdése döntő fontosságú a decemberi koppenhágai konferencia sikerének szempontjából, mert a fejlődő országok már értésre adták, hogy addig nem tudnak számszerű vállalásokat tenni, amíg a fejlett térség nem garantálja, hogy segíti őket ebben.

Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.

A tanácskozás után az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő reményét fejezte ki, hogy az uniós vállalásokat más nemzetközi szereplők is követik majd. Angela Merkel német kancellár azt is értésre adta, hogy az eddigi nemzetközi tárgyalások fényében az EU-nak nem szabad, hogy túlzott várakozásai legyenek Koppenhágával kapcsolatban. Elsősorban egy politikai keretegyezményre lehet számítani a decemberi tanácskozáson - vélte. Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek elégedetlenségüket fejezték ki a források nagyságára vonatkozó uniós döntéssel kapcsolatban. Elismerték viszont, hogy az EU lépést tett a jó irányban a pénteki megállapodással.

Az EU-csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a nemzetközi gazdasági válságnak addig nincs vége, amíg a munkanélküliség nő. Ugyaneddig szerintük folytatni kell az összehangolt, tudatos gazdaságélénkítési politikát is, a válság utáni kivezetési programokat viszont nem szabad megkezdeni. Bajnai Gordon egyebek között arról beszélt: visszaesésekkel, döccenőkkel tarkított lassú növekedés várható Európában, és "Magyarországon is még időbe telik, mire az utca embere számára is érzékelhető gyarapodást hoz mindaz az áldozat, amit meghoztunk, és aminek kívülről már látszanak az eredményei".

A kormányfők üdvözölték azokat a lépéseket, amelyet az uniós intézmények eddig tettek a "tejágazat előtt álló kihívások" megoldására, de egyúttal sürgették a mezőgazdasági miniszterek tanácsát, hogy folytassa a munkát ezen a téren. Bajnai Gordon miniszterelnök úgy fogalmazott, ami eddig történt, "jó, de nem elégséges megoldás, további lépésekre van szükség a tejágazat segítése érdekében".

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter