Illegális bevándorlás

Horvát határzár és adóreform

A kormány a következő napokban hozhat döntést a horvát zöldhatár lezárásáról, a határzárnak technikai akadálya nincs .

_{2015.10.15 17:04MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Lázár János tájékoztatása szerint Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli tárgyalásain és a következő napok egyeztetésein múlik, hogy a kormány milyen döntést fog hozni.

Az adatokat ismertetve elmondta: szerdáig 378 ezer 647 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, a magyar-szerb határzár óta a szerb szakaszon néhány százan, Horvátország felől viszont 180 ezren az elmúlt egy hónapban. Mint mondta, az a veszély fenyeget, hogy év végére a határsértők száma eléri a 6-700 ezret, ami indokolttá teheti a horvát határzár alkalmazását.

A kormány kész és képes a zöldhatár lezárására és a jogi és élőerős védelemre a horvát szakaszon is - fogalmazott a tárcavezető, aki köszönetet mondott a kerítés építésében részvevőknek és a V4-eknek a határvédelemben nyújtott segítségéért.

Az uniós kvótákkal szembeni fellépésről december közepéig születhet döntés.

A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány átfogó adóeljárási reformot tervez. Rövidesen a Ház elé kerül az adóhatóság szervezeti és személyzeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017-2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Érdemi változásnak ítélte, hogy a tervek szerint 2015-ben az adóhatóságnak kell elkészítenie a bevallásokat. A fuvarozóknak kedvező változások lesznek a helyi adórendszer és a gépjárműszerzési illetékek vonatkozásában, s a kormány döntött arról is, hogy hibrid vagy kizárólag elektromos autók után nem kell regisztrációs adót, illetékeket, gépjárműadót és cégadót fizetni.

Hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban.

A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban az e-kártya bevezetésével, amelyből évente akár 200 ezret is kiállíthatnak. Tudatta azt is: csak olyan településeken merülhet fel okmányirodák bezárása, ahol már megnyitották a kormányablakot.

A 2020-ig tartó EU-s költségvetési ciklusról szólva Lázár János közölte: lakossági energetikai korszerűsítésekre a következő időszakban csak visszatérítendő támogatás áll majd rendelkezésre. Indoklásul azt mondta, az Európai Bizottság (EB) új szabályai nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat ezen a területén.

A visszatérítendő - de kamatmentes - támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz.

A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények - például kórházak, iskolák, óvodák - energetikai korszerűsítését, ez áll az első helyen, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek.

Lázár János ezen felül elmondta: a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó ciklus pályázatairól.

Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy a Pest megyei települések érdekében Budapest és Pest megye külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából. Az ügyben munkacsoportot jelölnek ki, a döntést pedig legkésőbb 2016-ban meg kell hozni, hogy 2020-tól Pest megye önálló legyen vagy a települések más megyékhez csatlakozzanak az EU-s fejlesztési pénzeket tekintve.

A Miniszterelnökség vezetője kitért arra is, hogy a kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen. Utalt arra, hogy csütörtökön zárt ülésen hallgatják meg Walter Deffaa-t, az EB Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetőjét. Furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik.

A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg - mondta. A tárcavezető értékelése szerint Gyurcsány Ferenc cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. Hozzátette, reméli, hogy az EP kellő figyelmet fordít erre.

Szintén kérdésre nagy hibának minősítette, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügye sokáig elhúzódott. Komoly nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy tisztázzuk: a Jobbiknak egy kémtevékenységgel vádolt EP-képviselőhöz, illetve a mögötte álló megbízókhoz vagy vélelmezett erőcsoportokhoz milyen köze van - fogalmazott.

Kérdésre azt is elmondta: a szelektív gyűjtés ellenére is nőtt a hulladék mennyisége Magyarországon, ezért más hasznosítási lehetőségek kellenek. A kormány osztrák és német példákat vizsgál, Ausztriában a hulladékégetéssel nagy mértékben hozzájárulnak a nagyvárosok működéséhez, mert távhőt állítanak elő belőle - tette hozzá.

Lázár János a Testnevelési Egyetem hajnalban leégett atlétikai csarnokára is kitért, közölve: a kormány készen áll, hogy segítsen a kárelhárításban, a csarnok pótlásában és az intézmény fejlesztésében. Jelezte, a jövő keddi kormányülésre meghívják Mocsai Lajos rektort. Hozzátette azt is, a tűz okozta anyagi kár jelentős, várhatóan több milliárd forintos.

A bonyhádi templomrom ügyében a miniszter azt mondta: hétfőn helyszíni bejárás lesz a régészek, az örökségvédelem, az önkormányzat, a kormányhivatal és más érintettek részvételével.

Megkérdezték arról is, hogy egy sajtóban megjelent hangfelvétel szerint a miniszterelnök az utódjára vonatkozó kritériumokat sorolta a Bibó Szakkollégiumban tavasszal. Megnyugodhat az ország, a családja és pártja is - felelte, majd magyarázatként hozzáfűzte: "sem ultizni nem tudok, sem nyelveket nem beszélek és az összes többi potenciális föltételnek sem felelek meg, (...), nem vagyok az esélyesek között".

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter