Illegális bevándorlás

Alapjogokért Központ: nem a szükséges megoldás született a válság kezelésére

Az Alapjogokért Központ szerint a bel- és igazságügy-miniszterek keddi tanácsülésén elfogadott, a menekültek áthelyezésére vonatkozó döntés nem "jó" vagy "rossz", hanem úgy értékelhető, hogy nem a szükséges megoldás született a migrációs válság kezelésére.

2015.09.23 17:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A központ Facebook-oldalán szerdán közzétett elemzésében úgy értékelt, hogy a döntés azt üzeni valamennyi, az EU-ba tartó migránsnak, hogy "jöjjenek bátran, majd valami úgyis lesz", és nem ad választ arra a kérdésre, hogy az érintett 66+54 ezer főn kívül mi lesz a többi migránssal.

Megjegyezték: az idei első fél évben már 400 ezer személy adott be menekültügyi kérelmet az EU területén. Emellett ez a döntés nem határoz meg eszközöket arra, hogy az "áthelyezett" kérelmezőket mivel tartanák a kijelölt tagállamban, és nem tartalmaz biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy például Görögország kötelező módon regisztrálja is a hozzá érkező migránsokat. Észrevételeik között szerepel, hogy a határozat nem rögzíti pontosan, az egyes tagállamok kiket kötelesek átvenni (tehát fennáll annak a veszélye, hogy egyes tagállamok "kimazsolázzák" a nekik megfelelő kérelmezők).

A központ elemzésében kiemelte, hogy a miniszteri tanács döntése még nem bír joghatással, arra mindenekelőtt az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania, és rendes mederben le kell folytatni a többi EU-s szervvel az együttdöntési eljárást.

Az Alapjogokért Központ - mint írták - bízik az uniós tagállamok legfelső vezetőinek józanságában, hogy a fentiektől eltérő megoldási alternatívákkal állnak elő ma vagy a közeljövőben.

Azonban ha az elfogadott áthelyezési mechanizmusból mégis kötelező erővel bíró jogszabály születne, a tagállamok nem kerülnek kivédhetetlen kényszerhelyzetbe - így Magyarország sem. A dokumentum ugyanis a "menekültstátust kérelmezőkről" szól, a kérelem elbírálásáról, nemzetközi védelem megadásáról vagy megtagadásáról tehát a tagállamok saját eljárásukban döntenek.

Amennyiben olyan jogértelmezés születik, mely alapján e kérelmezőktől a nemzetközi védelem nem tagadható meg, úgy az súlyosan sértené a tagállamok szuverenitását, amelyek az EU-s irányelvek alapján saját belső eljárásban dönthetnek a menekültkérelmek elbírálásáról - rögzítették, hozzátéve: ilyen esetben politikailag megfontolható az áthelyezési mechanizmus alkalmazásának megtagadása, kockáztatva ezzel természetesen egy kötelezettségszegési eljárást is.

Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között.

A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.