Feleslegesen vesztették el az állásukat?

Nem állatkínzás a libatömés az állatorvosi kamara szerint

Nem állatkínzás a libatömés a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) szerint. Dr. Gönczi Gábor, a MÁOK elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a magyar állatorvosok köztestülete elkötelezett híve a felelős állatvédelemnek, ezért is szerették volna tisztázni: a libatömés valódi állatvédelmi probléma-e.

_{2008.10.09 18:02MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Dr. Lorászkó Gábor, a MÁOK Állatvédelmi Bizottságának elnöke és dr. Sótonyi Péter professzor, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Anatómia Tanszékének vezetője részletes anatómiai, élettani és etológiai vizsgálatokat végzett. Arra keresték a választ, hogy igazolható-e objektív adatokkal néhány állatvédő állítása, miszerint a ludak tömése az állatok számára elviselhetetlen szenvedést okoz, ezért állatkínzásnak minősül. 

A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a szakszerű libatömés nem káros a vízi-szárnyasok egészségére, fájdalmat a libáknak nem okoz, a libatömést tehát lehet úgy végezni, hogy az ne jelentsen állatkínzást - jelentették ki. Megállapították azt is, hogy a libatömés miatt megnagyobbodott máj bizonyíthatóan nem jelent szenvedést a libának. A "kényszertömés" kifejezést hangulatot keltőnek, és félrevezetőnek tartják a szakemberek. Elismerték, hogy a libatömés - a kívülálló számára - furcsa látvány, de a tevékenységet tüzetesen és szakszerűen megvizsgálva nem állatkínzás - szögezték le. Ismertették: a liba számára a táplálék felvétele a töméskor ugyan nem önkéntes, de a nyitott csőrön át a táplálék akadálytalanul jut a nyelőcsőbe, elsősorban a lágy szájpadlás, fajra jellemző hiánya miatt. 

A tömött és nem tömött liba összehasonlító bonctani vizsgálatával megállapítható, hogy a tömőcső egészségkárosodást nem okoz - jegyezték meg. A tömés során az állat testhelyzete, a tömőcső hossza és a rövid bejuttatási idő is azt a célt szolgálja, hogy a légutakba takarmány ne jusson a tömés során. A tömés csak másodpercekig tart, ami az állatok számára legfeljebb enyhén zavaró körülmény, különösebb jelentőséggel nem bír - vélik az állatorvosok. 

A tömés során a májban lerakódott zsír normál tartás esetén - a tömés elhagyásakor - eltűnik, az állat ezt hasznosítja. A kutatók szerint a megnagyobbodott máj sem okoz fájdalmat a libának, amit a testtartás bizonyít. A tömés fájdalommentességét támasztja alá az is, hogy a tömést megelőzően az állat nem fél, nem mutat menekülési reakciókat. A sajtótájékoztatón elhangozott, a magyar állatorvosok vizsgálati eredményeiket külföldi kollégáiknak is eljuttatják, széles körben publikálják azokat. A
 
vizsgálat előzménye, hogy a Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet kampányt indított a magyarországi liba- és kacsatömés ellen, ami a magyar Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerint mintegy kétmilliárd forint kárt okoz az idén a baromfiágazatnak és ötezer munkahelyet veszélyeztet. Gergely Zsófia, a Négy Mancs állatvédő szervezet programvezetője az MTI-nek a MÁOK sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva elmondta: magyar állatorvosokkal, szaktekintélyekkel a Négy Mancs magyarországi szervezete eddig nem állt kapcsolatban, és a libatöméssel kapcsolatos vizsgálatokra magyar szakembereket nem kért fel. 

Utalt ugyanakkor arra, hogy tíz évvel ezelőtt, 1998-ban külföldön nemzetközi szaktekintélyek minősítették állatkínzásnak a libatömést. Szerinte nem lehet véletlen, hogy 14 európai országban és a világ számos már országában - például Argentínában, Izraelben -, ezt a kényszeretetési módot betiltották. Az állatvédő szervezet kifogásolja, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztett egy elfogadhatatlan és félrevezető törvénytervezetet a termékek jelölésével és az átállási időszakkal kapcsoltban, mégpedig a megbeszéltek előtt egy héttel, noha egy előző egyeztetésen megállapodtak, hogy október 2-án mindkét fél javaslatokkal áll elő. Rámutatnak: a minisztérium törvényjavaslata a termékek jelölésére ellentmondásos, mivel nem tesz különbséget a kegyetlen kényszertöméssel előállított kacsa- és libahús, valamint az állatvédelmi szempontból megfelelő körülmények között előállított termék között. Furcsa, hogy a magyar állatvédelmi törvény kimondja, hogy az állatok kényszertakarmányozása tilos, de ez alól kivétel az az ágazat, amely hasznot hoz Magyarországnak - jegyzik meg. A szervezet azt állítja: az agrártárca nyomást gyakorolt a Négy Mancsra, hogy vegye le a zsírmáj-előállító és feldolgozó cégekről készült feketelistát weboldalairól. A szervezet finanszírozását firtató kérdésre Gergely Zsófia azt válaszolta, hogy magánszemélyek adják össze a pénzt az általuk kezdeményezett programok végrehajtására.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter