Áder visszaküldte a parlamentnek

Mégsem lehet a fővárosé a Margitsziget? Fontolják meg a honatyák!

Áder János államfő visszaküldte megfontolásra a parlamentnek azt a júniusban elfogadott javaslatot, amelynek alapján a fővárosi önkormányzat közvetlenül irányíthatja a Margitszigetet.

2013.06.21 08:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Az Országgyűlés június 10-én 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.

Áder János a megfontolásra visszaküldő levelében azt írta, a jogalkotási eljárás folyamata során nem teljesült az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Chartája és a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség.

Az egyezmény 5. cikke értelmében "nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül" - mutatott rá az államfő.

Mint írta, a jogalkotásról szóló törvény szerint, ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.

"Különösen nagy jelentősége van a megfelelő keretek között lefolytatott előzetes konzultációnak", arra figyelemmel, hogy az elfogadott jogszabály különböző törvényeket módosító rendelkezései a helyi önkormányzat, polgármester és jegyző feladat- és hatásköreit is érintik. "Így biztosítható ugyanis a megfelelő jogi szabályozás, annak előreláthatósága, az arra történő felkészülés, illetve az érintett önkormányzatok között szükségessé váló átadás-átvételi eljárások, valamint a jogutódlás rendje" - áll a dokumentumban.

Áder János levelét azzal zárta: az előbbiek alapján a törvénnyel nem ért egyet, és kéri az Országgyűlést, hogy azt észrevételei "alapos megfontolását követően fogadja el ismét".

A törvénytervezetet beterjesztő Navracsics Tibor indoklása szerint az eddig a XIII. kerülethez tartozó terület kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken.

A tárcavezető kiemelte: a közvetlen fővárosi irányítással biztosítható, hogy a Margitszigetet érintő fejlesztések szervesen illeszkedjenek a Budapestet érintő nagyszabású koncepciókba.

A törvénymódosítás szerint a Margitsziget esetében a fővárosi önkormányzat lesz a meghatározott feladat- és hatáskörökben eljárni jogosult hatóság, továbbá a helyi önkormányzati feladatokat szintén a főváros veszi át. A jogszabály rendelkezik arról is, hogy a területen található ingatlant nem lehet lakóhelyként bejelenteni.

Rögzítették egyúttal a XIII. kerület megváltozott határát, egyértelművé téve ugyanakkor, hogy a Margitszigeten a továbbiakban is a kerületi önkormányzat szedi be a gépjárműadót és a környezetterhelési díjat.

A fővárosi önkormányzatnak korábban nem volt közvetlenül irányított közigazgatási területe.

A most elfogadott törvénymódosítás június 30-án lépett volna hatályba.

A Margitsziget fővárosi önkormányzati irányítása ellen tiltakozott a XIII. kerület vezetése. Tóth József (MSZP) polgármester a közigazgatás "példátlan feldúlásának", ésszerűtlennek és törvénytelennek nevezte a lépést.

Formai és tartalmi kifogásokat tett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége is, mert szerintük a javaslat elfogadásával a főváros közigazgatási területe 23 kerületből és a Margitszigetből állna, ami felbontja az egységes közigazgatási illetékességi területfelosztást.

Tarlós István főpolgármester korábban úgy nyilatkozott: a Margitsziget fővároshoz rendelése hatósági változás, az önkormányzat a saját tulajdona felett gyakorolhatja a közigazgatási jogokat. Számos fejlesztés, köztük a sportlétesítmények rekonstrukciója és a szabadtéri színpad bővítése készül el 2016-ig a Margitszigeten - ismertette.

Áder János államfő 2012. május 10-i beiktatása óta eddig egy alkalommal, a választási eljárási törvény esetében kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, és tizenkét, aláírásra elé terjesztett törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra.

2012. május 31. - Az államfő megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, május 24-én elfogadott jogszabályt, mert házszabályellenesnek ítélte egy zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtását. Az Országgyűlés június 4-én ismét elfogadta a törvényt, amelyhez azonos tartalommal, de már a házszabálynak megfelelő módon nyújtottak be zárószavazás előtti módosítót.

2012. június 5. - Áder János államfő két, május 29-én megszavazott törvényt küldött vissza megfontolásra a parlamentnek. A köztársasági elnök szerint a kisajátításról szóló törvény módosítását az Országgyűlés a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon fogadta el, a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabály pedig olyan súlyos koherenciazavarban szenved, amelyet csak újbóli megtárgyalásával lehet orvosolni. A Ház június 18-án immár a szóvá tett eljárási hibák nélkül fogadta el a jogszabályokat.

2012. június 19. - Az államfő megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a járások kialakításáról szóló törvényt, valamint az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjára vonatkozó törvényt. Áder János az első, június 4-én elfogadott törvénycsomag esetében az egyik zárószavazás előtti módosító indítványt találta házszabályellenesnek, mert az abban foglaltak nem kapcsolódtak korábban megszavazott rendelkezésekhez. Az ugyancsak június 4-én elfogadott deregulációs jogszabály 61 törvény módosítását is tartalmazta, ezek között talált a köztársasági elnök két problémás részt. A parlament június 25-én az államfő észrevételeinek elfogadása után szavazta meg ismét a járások kialakításáról szóló törvényt és a feleslegessé vált jogszabályról szóló előterjesztést.

2012. október 8. - Áder János két, szeptember 24-én elfogadott törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő tartalmi kifogásokat emelt a településrendezési törvény egy passzusa ellen, ezt a jogszabályt a képviselők október 15-én a kifogásolt pont törlésével fogadták el újra. Az államfő szerint a 2013. évi költségvetést megalapozó törvények egyik rendelkezése ellenkezett a bírák, illetve ügyészek jogállásáról szóló jogszabállyal, és sérültek a jogalkotás alapvető normái is. A törvényt a képviselők december 3-án fogadták el újra, az Országgyűlés Áder János észrevételére reagálva nem tette kötelezővé a bíróságok és ügyészségek csatlakoztatását a központi illetményfejtéshez.

2012. október 24. - A köztársasági elnök két törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Áder János szerint az október 8-án elfogadott hulladéktörvény nem biztosít megfelelő jogorvoslati lehetőséget, több pontatlanságot tartalmaz és egy időközben hatályon kívül helyezett európai bizottsági határozatra hivatkozik. November 26-án a parlament egy módosító indítvány megszavazásával korrigálta az államfő által kifogásolt rendelkezéseket. A másik kifogásolt jogszabályt, az október 15-én elfogadott, az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt Áder János azért ítélte hiányosnak, mert szerinte az nem írja körül kellő részletességgel azokat az adatokat, amelyeket az Europol Információs Rendszer tartalmazhat, s így nem felel meg az Európai Tanács határozatának. A jogszabályt november 19-én, kiegészítve fogadták el újból a képviselők.

2012. december 6. - Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól az Országgyűlés által november 26-án elfogadott, a választási eljárásról szóló törvényről. Az államfő alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban, kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével összefüggésben is. 2013. január 4-én az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését, és eltörölte a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokat. A parlament április 8-án módosításokkal ismét elfogadta a jogszabályt.

2013. május 9. - Áder János visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a közérdekű adatközlést újraszabályozó és az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító törvényeket. Az államfő szerint az információs önrendelkezési jogról szóló úgynevezett info-törvény április 30-án elfogadott módosítása a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. Az április 29-én elfogadott agrárkamarai törvénymódosítást pedig azért találta aggályosnak, mert abban szerinte olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezethetnek. A parlament június 11-én az államfő észrevételeinek figyelembevételével ismét elfogadta a két jogszabályt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.