Bővült a járulékfizetők köre

Módosította a parlament a hegyközségi törvényt

Módosította az Országgyűlés hétfőn a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint az idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést.

2013.05.06 18:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház. A módosítással kibővítették a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körét a szőlészeti és borászati felvásárlókkal. 

A fideszes Font Sándor javaslatára a zárószavazás előtt rögzítették a törvénymódosításban, hogy a szőlészeti termelőknek nem kell hegyközségi járulékot fizetniük azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tagnak vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesítettek. 

Ezt a dupla fizetés méltánytalanságával és indokolatlanságával magyarázta a politikus, hiszen a felvásárló borásznak is van járulékfizetési kötelezettsége. Emellett a jövőben többen élhetnek majd szavazati jogukkal a hegyközségi közgyűlésen, vagyis a hegyközség legfelsőbb önkormányzati testületében. 

Az eredeti változat szerint a közgyűlésen csak azok szavazhattak volna, akik járulékfizetési kötelezettségüknek határidőre eleget tettek, ám a módosítás alapján szavazati joggal rendelkeznek majd azok is, akik fizetési kötelezettségüket az adott év első közgyűlési napját megelőzően legalább öt nappal teljesítik. Így - az indoklás szerint - növelhető a részvétel a döntéshozatalban. 

A törvénymódosítással egyértelműsítették a hegybírók és a hegyközségi tanácsi titkárok munkáltatójával összefüggő kérdéseket is. Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el az új, most részben átírt hegyközségi törvényt. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár nemrégiben egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy az új hegyközségi törvény elfogadásával az átlátható viszonyok megteremtése volt a cél, továbbá az, hogy érvényesüljön a tulajdon és az alkotás szabadsága ezen a területen. 

A fideszes Tiffán Zsolt borász, a parlament mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke - az új hegyközségi törvény kezdeményezője - pedig ugyanezen a tanácskozáson emlékeztetett: az új hegyközségi törvény a várhatóan évekig tartó magyar borreform fontos alkotóeleme.
 
Célja a minőség és a hitelesség feltételeinek megteremtése volt az ágazatban. Ezért változott meg a hegybírók státusa, és ezért váltotta fel az egy tag egy szavazat elvét a területalapú szavazás.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.