Nincs esély...

Alkotmányellenes? Sebaj!

Parlament előtt hever az alaptörvény negyedik módosítása, és sajnos alig van esély arra, hogy ne fogadják el. Holott a módosítás mindegyik pontja kifejezetten káros Magyarországra nézve.

2013.03.01 07:52A.Sz.

Aki az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvényeket beleírja magába az alaptörvénybe, az nem az Alkotmánybíróságot veszi komolytalannak, hanem az alkotmányosságot. Márpedig a kettő között komoly a különbség. Ezt a gyakorlatot szentesítené a fellengzősen „Magyarország alaptörvényének negyedik módosítása”, ami persze nem negyedik, hanem nagyon sokadik, hiszen csomagban módosítják a szöveget ezek a beadványok, nem szavanként.

Nézzük sorra. Az első módosítás, hogy az Alkotmánybíróság nem használhatná azokat az ítéleteit és indoklásait – illetve: felül kéne vizsgálnia őket – ítéleteiben, amelyek a Fidesz alaptörvényét megelőzően születtek. Ez a javaslat semmi mást nem szolgál, csak azt, hogy gyengítse az alkotmányos kontrollt. Olyan, mintha úgy akarnánk megtiltani a konkurens futónak a versenyen való indulást, hogy eltiltjuk az edzéstől. Nem véletlen, hogy nem hallottunk eddig erre értelmes indoklást a kormány részéről.

A második módosítás az Átmeneti Rendelkezések alaptörvénybe illesztése: ez pontosan az, amiről fent írtunk. Alkotmányellenes néhány törvény? Sebaj, írjuk bele az alkotmányba, mindjárt nem lesz az! Csakhogy az alapvető jogok éppen azért alapvető jogok, hogy egyetlen tollvonással ne lehessen csorbítani őket – márpedig a Fidesz most erre törekszik. A harmadik módosítás, a hajléktalanság büntethetősége tökéletes példa erre. Nem kérdés, hogy a hajléktalanok üldözése népszerű – egyben kiváló látlelet a Magyarországon uralkodó szolidaritásról – mint ahogy az sem, hogy a lakhatási szegénységet bünteti (eddigi fogalmaink szerint) alkotmányellenes, mellesleg pedig teljesen értelmetlen, sőt, gonosz. Ráadásul messze nem olyan szintű kérdés, amit alaptörvényben kéne szabályozni: pontosan kinek is az alapvető joga egyes társadalmi csoportok büntethetősége?

Aztán alaptörvényi rendelkezés lesz a diákok röghöz kötése. Ennek előnyeiről és hátrányairól lehet vitatkozni, elvileg nem irracionális elvárás az állam részéről, hogy a diákok adjanak valamit vissza a közösségnek, ha annak pénzéből tanultak és külföldön kamatoztatják a tudásukat. Csakhogy van ez a fránya Európai Unió nevű dolog, meg az, hogy mindenki EU-s állampolgár, amelynek jogszabályaival nyilvánvalóan ellentétes a röghöz kötés, ráadásul az egekig emelt tandíjak világában a visszafizetés nem tűnik – talán még külföldi fizetésből sem – reális opciónak. Szintén a módosítás tárgyát képezi a kampány korlátozása, ami több mint inkorrektség: az ellenzék választási lehetőségeinek csökkentése. Ilyen demokráciában nagyon ritkán fordul elő, ez a parlamenti verseny vegytiszta korlátozása, amely ugyan a Fideszre is vonatkozik, de azért közhely, hogy kormányzati pozícióból könnyebb kampányolni, tehát mégiscsak az ellenzéket érinti hátrányosan. És végül bekerülne a szövegbe a gyűlöletbeszéd elítélése, évtizedes politikai vitát lezárva egy tollvonással. Erről persze megoszlanak a vélemények, a miénk az, hogy ez a szólásszabadság fölösleges és betarthatatlan korlátozása, ami mártírt csinálhat a gyűlöletkeltőkből.

Az alaptörvény negyedik módosításának tehát minden eleme káros, van, ami jobban, van, ami kevésbé. Csak reménykedni tudunk, hogy nem fogadják el – kár, hogy erre lényegében semmi esély nincsen.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.