Visszaköltözhet régi épületébe a Kúria

Orbán: helyreállhat a Kossuth téren az "alkotmányos háromszög"

A miniszterelnök a Kúria másfél évszázaddal ezelőtti visszaállítása alkalmából tartott teljes ülésén közölte: a kormány elkötelezett abban, hogy "a Kúria a régi fényében ragyoghasson", ezért készen áll megtalálni annak módját, hogy a Kúria minél hamarabb ismét a régi épületét használhassa.

2012.04.03 12:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Orbán Viktor beszédében rámutatott, ha a Kúria - korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság - visszaköltözik régi épületébe, a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába - amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont -, helyreállhat a Kossuth téren az az "alkotmányos háromszög", amelyet a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom alkot.
   
A kormányfő szólt a bírák nyugdíjazásának új szabályairól is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, tisztában vannak a változás okozta sérelmekkel, de a parlament és a kormány a módosítást nem az igazságszolgáltatási reform, hanem az új általános nyugdíjrendszer részének tekinti. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden érintett bíró esetében méltányos elbánásra törekednek, és tisztelettel tekintenek a munkájukra.
   
Orbán Viktor kitért arra is: "a mostani kétharmad után is van élet", és szerinte a kétharmados szabályok fenntartása egy folyamatos konszenzuskényszert épít a rendszerbe, amelynek a jövőben az igazságszolgáltatás az előnyét fogja érezni.
   
A miniszterelnök ismét beszélt arról, hogy Európa válsága miatt a jövőben nem lehet majd úgy élni, ahogyan eddig. Új európai rend fog kialakulni, amelyben új erőcentrumok jelennek meg, egyes államok felemelkednek, mások hátrébb sorolódnak - mondta, Magyarországra rátérve pedig úgy fogalmazott: a 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott Országgyűlés vállalta a megújulás felelősségét, az eszközöket "jól, rosszul használjuk", erről mindenkinek meglehet a maga véleménye.
   
Az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélekedett, a határozott és megalapozott értékeléshez hosszabb időre lesz szükség, jelezte ugyanakkor: a mostani változtatásokhoz új pénzügyi lehetőségeket is kötöttek, hogy "a sok esetben valóban méltatlan körülmények közül az igazságszolgáltatást ki tudjuk szabadítani".
   
A miniszterelnök felidézte, a parlament megalakulásakor választ kellett adniuk arra a kérdésre, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszerre van-e szükség. Végül történeti és jogtiszteleti okokból amellett döntöttek - bár több érv is szólt a prezidenciális rendszer felé való elmozdulás mellett -, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön. "Ehhez értünk, ezt ismerjük" - tette hozzá.
   

Emlékeztetett arra a döntésükre is, hogy az ügyészséget nem rendelik a kormány alá, hanem továbbra is a parlament alatt marad, sőt az igazságszolgáltatás általános reformját sem úgy képzelték, hogy "a kormány felé állapítják meg az igazságszolgáltatás felelősségét, hanem azt is inkább a parlament kezében" hagyták.
   
Az igazságszolgáltatási reform, a hamarosan elfogadandó új polgári és büntető törvénykönyv, valamint az új közigazgatási rendszer elismerésre méltó munka - összegezte véleményét Orbán Viktor, aki a beszédét azzal zárta, bár az igazságszolgáltatás alapvetően demokráciakérdés, de van egy másik fontos nézőpont is, mégpedig az, hogy a jogát kereső polgár bízhat-e abban, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul, igazságosan és gyorsan ítélkezik az ügyében. "Az igazság csak azt védi meg, aki elég erős ahhoz, hogy megvédje az igazságot" - fogalmazott a kormányfő.

Darák: a Kúria nemzetmegtartó szerepéhez nem fér kétség

Az évezredes múltra visszatekintő Kúria nemzetmegtartó szerepét hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke a felsőbb bíróság ünnepi teljes ülésén kedden.

Az ünnepségre abból az alkalomból került sor, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő önkényuralom után, másfél évszázaddal ezelőtt, 1861. április 3-án állították vissza a Kúriát, amely már a magyar államiság kezdetén curia regis, azaz királyi udvar elnevezéssel az igazságszolgáltatás legfelsőbb fóruma volt.
   
Darák Péter előadásában kitért arra, hogy a curia regis sok évszázados fejlődése során egyre távolabb került a királyi hatalomtól és a XVIII. század végén már megfelelt az alkotmányos állam legfelsőbb bírói fórumával szembeni követelményeknek. A Kúria működése az 1849-1861 közötti időszakot kivéve folyamatos volt az 1949. évi alkotmány hatályba lépéséig, amellyel létrejött a Legfelsőbb Bíróság.
   
Az igazságszolgáltatás önállósága az állami szuverenitás része, amely nélkül nem is lehet beszélni egy nemzet szabadságáról, függetlenségéről - szögezte le a Kúria idén januárban hivatalba lépett elnöke, aki méltatta a Kúria XIX-XX. századi jogfejlesztő tevékenységét, amellyel az akkori legfelsőbb bírói fórum egységessé, ellentmondásmentessé és fejlődőképessé tette a magyar magán- és büntetőjogot.
   
Azzal kapcsolatban, hogy miként értékelhető a Kúria ez év januári visszaállítása nyomán a jogelőd Legfelsőbb Bíróság hat évtizedes működése, Darák Péter kifejtette: az 1950-es évek diktatúrájában a bíráskodás az osztályharc, a koncepciós perek, az ártatlan emberek meghurcolásának eszköze volt, ami azonban a Legfelsőbb Bíróság bíráinak többségéből ellenérzést váltott ki. Ezt tanúsítja a sok, bírói karból és ezen belül a Legfelsőbb Bíróságról is eltávolított jogász. A Legfelsőbb Bíróság azonban idővel egyre inkább folytathatott jogfejlesztő tevékenységet is, 1989 után pedig részese lehetett a bíráskodást jogállami alapokra helyező igazságügyi reformoknak. Azok között kiemelkedő jelentőségű volt az 1997-es, amely során létrejött a bírói önigazgatás és a jogegységi eljárás.
   
Amiként a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenységére is hatott a Magyar Királyi Kúria joggyakorlata, úgy a visszaállított Kúria is alapozhat a Legfelsőbb Bíróság jogfejlesztő tevékenységére - hangsúlyozta Darák Péter.
   
A régihez való visszatérés sohasem marad kritika nélkül - jegyezte meg a Kúria visszaállítása kapcsán az elnök, aki hozzáfűzte azt is: többről van szó, mint egyszerű átnevezésről. A Kúria elnevezés visszaállítása tudatosítja, hogy a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb szintű szerve nem 1949-ben jött létre, hanem sokkal korábban, és ekként örököse egy, a magyar bíráskodást európai, jogállami színvonalra emelő nagy múltú szakmai és erkölcsi mércének.

Darák Péter szerint a Kúria jelentős többletfeladatai miatt kedvező a bíróságok szakmai és igazgatási feladatainak kettéválasztása, az Országos Bírósági Hivatal létrehozása. A Kúria ez évtől új feladatként végzi többek között a helyi önkormányzati rendeletek más jogszabályokba ütközésének vizsgálatát, a népszavazással kapcsolatos jogorvoslatok elbírálását és a valódi alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban rá háruló teendőket. A Kúria kiemelt feladata pedig az egységes ítélkezési gyakorlat minden eddiginél hatékonyabb biztosítása annak érdekében, hogy ne szülessenek ellentmondó ítéletek.
   
A Kúria elnöke ugyanakkor hozzáfűzte, minden egyes ügyben ezután is az igazságos döntés megtalálása az elsődleges feladat, ez nem áldozható fel a jogegység érdekében, nem lehet az egyes eset uniformizálásával mindenáron precedensek után kutatni.
   
Kiemelte, hogy a jogegység érdekében nyitottabbá kell tenni a Kúriát, ezért alsóbb fokú bírákat is bevonnak a legfelsőbb bírói fórumon folyó munkába, így a változó valóság és a napi ítélkezés problémái hamarabb megjelenhetnek a Kúrián, továbbá más jogászi szakmák - ügyvédek, egyetemi tanárok - részvételével joggyakorlat-elemző csoportokat állítanak fel, hogy a felmerülő elméleti kérdések minél hamarabb tisztázó, sok szempontú műhelyvitákban kapjanak egyértelmű megoldást. Mindez segítheti az ügyek gyors és színvonalas elintézését - tette hozzá.
   
Darák Péter idézte a Kúriának korábban otthont adó, a Parlamenttel szemközti épületre vésett jelmondatot, amely szerint "az igazság a hatalom talpköve", és kijelentette: minden erejével azon lesz, hogy Magyarország valamennyi bíróságán igazságos és megnyugtató ítéletek szülessenek.
   
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ünnepi beszédében annak fontosságát emelte ki, hogy az igazságszolgáltatás alapos és gyors munkát végezzen, amelyet a társadalom megnyugvással fogad, mert bizalommal van a bíróságok iránt. E bizalom érdekében még sok a teendő - jegyezte meg a nagy tekintélyű jogász, aki üdvözölte a Kúria elnökének azt a felvetését, hogy az ügyvédség az eddiginél intenzívebben kapcsolódjon be a bíróságokon folyó szakmai munkába.
   
Polt Péter legfőbb ügyész a nagy elődöket idézve azt hangsúlyozta: az ügyész nem ellenség, nem a büntetést, hanem az igazságot keresi, a megsértett jogrend számára az elégtételt. A jogegység elősegítése és a törvényesség szolgálata a közvádló kötelessége is - fűzte hozzá.

A Kúria ünnepi ülésén beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki jelenleg teljes jogkörrel helyettesíti a hétfőn lemondott köztársasági elnököt, továbbá Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ott voltak parlamenti frakciók és bizottságok képviselői, bírósági vezetők, volt legfelsőbb bírósági elnökök és legfőbb ügyészek, valamint a Kúria bírái.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.