Folytatódik a per

Kié a csillebérci úttörőtábor?

Szeptember 16-án a Fővárosi Bíróságon folytatódik az egykori csillebérci úttörőtábor tulajdonjogi pere.

2011.09.15 12:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 46,5 hektáros csillebérci úttörőtábort 1948. július 31-én nyitották meg. A Budai-hegységben lévő úttörőtábor telkét és a szomszédságában elterülő, nyolchektáros természetvédelmi területet 1963-ban államosították, kezelőjük 1968-tól a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) lett.
   
1989. június 27-én a KISZ a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) ajándékozta a két ingatlant, így a tulajdonjog a magyar államról a MÚSZ-ra szállt. Ezt 1991-ben az Állami Számvevőszék rendben lévőnek találta, és ezzel az úttörőszövetség tulajdonjogát is elismerte. Egy megszorítást azonban tartalmazott a jelentése: "a gyerekek érdekében" eladási, terhelési tilalmat mondtak ki az ingatlanra. Az Alkotmánybíróság később, az úttörőszervezet tiltakozására, jogellenesnek minősítette ezt a kitételt, és határidőt szabott a vagyoni zárlatra, amelyet 1994-ben oldottak fel. A tábor üzemeltetésére még ugyanebben az évben megalakították a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ Szolgáltató Kft.-t.
   
Az 1996 novemberében kiírt nemzetközi ingatlantenderre a szigorú beépítési, tájvédelmi előírások miatt komolyabb érdeklődő nem volt. A MÚSZ ezért 1997-ben 1,4 millió dolláros (1 dollár akkor kb. 200 forint) hitelt vett fel az OTP Bank Rt.-től a komplexum működtetésére és fejlesztésére, majd - részben a korábbi tartozások törlesztésére - 1998-ban az állami tulajdonú Konzumbank Rt.-től kért és kapott 1,64 millió dolláros (1 dollár kb. 215 forint volt akkor) kölcsönt.
   
Az 1997-ben 2,4 milliárd forintra becsült ingatlan-együttest a MÚSZ 1999 októberében 1,85 milliárd forintért - opciós szerződés keretében - eladta az amerikai-liechtensteini bejegyzésű Mobilber Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, amely a gyermeküdültetés fenntartása mellett új szállodák és lakóingatlanok kialakítását is tervezte. Miután a szerződés nyilvánosságra került, 2000 áprilisában az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) csereingatlant ajánlott fel az úttörőszövetségnek, ha átadja Csillebérc tulajdonjogát a tárcának.

Az ISM jelezte: kész átvállalni az ingatlanra bejegyzett 1,5 millió dolláros jelzálog-kötelezettséget és szerződésben garantálja, hogy a tábor továbbra is gyermekek üdültetésére szolgál. A MÚSZ és az ISM között a tárgyalások nem vezettek eredményre, így a minisztérium 2000 nyarán bírósághoz fordult a tulajdonjog megállapítása érdekében.

A 2001. január 17-én kezdődött perben a magyar államot képviselő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és az ISM álláspontja szerint a MÚSZ és KISZ közötti 1989-es ajándékozási szerződések érvénytelenek, mert utóbbi az említett időpontban már nem létezett, az egyik kérdéses szerződést aláíró Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) pedig nem jogutódja a KISZ-nek. Emiatt a KISZ 1989. április 22-i megszűnését követően a gyermektábor az állam tulajdonába került vissza.

Az úttörőszövetség ezzel szemben úgy érvelt, hogy több törvény is tartalmazza - így például az 1990. évi LXXIII-as (Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról) -, hogy a KISZ jogutódja a DEMISZ, s a földtörvény akkori hatályos szövege szerint társadalmi szervezetek esetében lehetőség volt a kezelői jog tulajdonjogként való átruházására. A szükséges iratok hiányában  július 20-án a bíróság elhalasztotta az ítélethozatalt.
   
2002. március 20-án a per folytatásakor a Fővárosi Bíróság újabb dokumentumok beszerzését, valamint a KISZ megszűnéséről, illetve a Demisz megalakulásáról készült hangfelvételek hiteles lemásolását rendelte el.
   
2004. február 25-én - többszöri halasztás után - a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében érvénytelennek nyilvánította a 1989-es ajándékozási szerződéseket. Ezt másodfokon szeptember 17-én a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette. Kimondta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeit még vizsgálni kell, az azonban bizonyos, hogy a tábor nem a Magyar Úttörők Szövetségének tulajdona. 

A MÚSZ az ítélet után felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróságon, mert álláspontja szerint az ítélet sérti az alkotmányt, az egyesülési törvényt, a tulajdonszerzéshez kötődő jogosítványokat. 2005. május 3-án azonban a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az ítélőtábla másodfokú ítéletet, miszerint semmisek a szerződések. Időközben a tábor, illetve az ingatlanok egy részét a MÚSZ eladta, amely további perhez vezetett. (2007-ben másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélték a csillebérci vadászház eladása miatt a MÚSZ elnökét, Rácz Pétert.)
   
Az ügy további fejleménye, hogy 2009. július 10-én a Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a Magyar Úttörők Szövetségének keresetét, amely a Csillebérc tulajdonjogának megállapítására vonatkozott volna. Ez összhangban volt a Legfelsőbb Bíróság korábbi jogerős döntésével.

2011 augusztusában, a Magyar Hírlapnak nyilatkozó Zicherman Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szóvivője leszögezte, a vagyonkezelőnek változatlan célja, hogy Csillebérc az állam tulajdonába kerüljön.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.