A lakosság adóterhelése jövőre mérséklődik

Zara László: az adóváltozások senkit nem érintenek hátrányosan

Az szja rendszerben bizonyos mértékű egyszerűsítést jelent az egy kulcs bevezetése; az adó igazából 2013-tól lesz tisztán 16 százalék, amikor kivezetik a szuperbruttót.

2010.10.17 17:34MTI

Az adóváltozások egyértelműen az adócsökkentés irányába mutatnak, a különböző jövedelmi csoportokat különbözőképpen érintik, de hátrányosan - a tőzsdei árfolyamnyereség utáni adót kivéve - senkit - mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke a tervezett adómódosításokat értékelve vasárnap az MTI-nek.

Az adószakértő elmondta: a lakosság adóterhelése jövőre mérséklődik a 16 százalékos szja kulcs bevezetésével, a vállalatoknál pedig már csökkent is az idei intézkedéssel - a 10 százalékos adókulcs 500 millió forintos adóalapig történő bevezetésével -, 2013-tól pedig a 10 százalékos kulcs általánossá válik. Az szja rendszerben bizonyos mértékű egyszerűsítést jelent az egy kulcs bevezetése; az adó igazából 2013-tól lesz tisztán 16 százalék, amikor kivezetik a szuperbruttót.

A kedvezmények, béren kívüli juttatások az szja-ban nem szűnnek meg, még van mit egyszerűsíteni - tette hozzá. Megszüntetik ugyanakkor a vállalkozóknál a tevékenységre jellemző kereset adóztatását, amit már az idei évre sem kell megfizetni. A jövő évtől pedig legalább a minimálbér után kell megfizetni a társaság tagjának a személyes közreműködés ellenértéke után a járulékot - emelte ki Zara László. Arról, hogyan hat az adómérséklés a versenyképességre, úgy vélekedett: ha a lakosságnál több pénz marad, többet költhet fogyasztásra, és bejöhetnek azok az elképzelések, hogy ezen keresztül élénkül a termelés.

Vannak azonban ennek veszélyei is; nem volna jó, ha ez megint túlköltekezéshez vezetne - jegyezte meg. Az szja változások az adószakértő szerint gyakorlatilag senkinek nem rontják a pozícióját. Az adójóváírást csak olyan mértékben csökkentették, hogy az szja kulcs csökkentése miatt elmaradt adóbevételt ellensúlyozza. Azoknál pedig, akik a családi kedvezményt teljesen igénybe tudják venni, jelentős összeg marad - hangsúlyozta. Mint elmondta, azok járnak igazán jól, akik több mint 4 millió forint bruttó összevonandó jövedelemmel rendelkeznek, illetve azok, akik osztalékot vesznek ki vagy kapnak, mert az utóbbi személyi jövedelemadója 25-ről 16 százalékra csökken. Azoknál viszont, akik eddig 10 százalékos adót fizettek a tőzsdei árfolyamnyereség után, van egy 6 százalékos adónövekedés - mutatott rá.

A béren kívüli juttatásoknál csökkentik az adóterhelést, gyakorlatilag 20 százalék lesz a mostani 25 százalék helyett. A juttatások - étkezési jegy, üdülési csekk - értékét ugyanis fel kell szorozni 1,19-cel, abból kell számítani a 16 százalékot. Előnyös az is, hogy az ingatlan bérbeadás után megszüntetik az egészségügyi hozzájárulást.

Arra a kérdésre, hogy milyen további változásokat látna szükségesnek az adórendszerben, azt mondta: a versenyképesség növelése érdekében a tb járulékot 27 százalékról legalább 10 százalékponttal csökkenteni kellene első lépésben. A politikusok részéről eddig semmiféle hivatalos nyilatkozatot nem lehetett hallani arról, hogy ez szándékukban áll-e; a közgazdászok között egyetértés van abban, hogy ez lenne a kívánatos lépés. Ezzel valószínűleg megvárják, hogyan alakul a költségvetés helyzete - mondta.

Az szja csökkentés miatt egyes számítások szerint mintegy 300 milliárd forint esik ki - mondta a szakértő. Arról, hogy a különadók kifutása után meglesz-e a mostani csökkentés fedezete, azt mondta: arra számítanak, és erre van reális esély, hogy az adóemelés után az adóbevétel nem csökken, erre vannak példák. Kérdés, hogyan változik az adófizetési hajlandóság egy alacsonyabb adótehernél a magasabb jövedelmi kategóriákban. Ott ugyanis jelentősebb lehetett az adó nem fizetése a magas kulcs miatt. A kisvállalkozásoknál várhatóan nő az osztalékfizetési hajlandóság, mert 25 százalék helyett 16 százalék adóval tudják kifizetni. Ezek az adószakértő szerint valószínűleg többletbevételt fognak hozni. A magánnyugdíj-pénztári tagdíjak állami nyugdíjrendszerbe való átirányításáról úgy vélekedett, "nem egy szép intézkedés volt". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a pénztártagok számlájáról nem vesz el pénzt az állam, csupán a pénztártagok egyéni számlája nem gyarapszik a következő 14 hónapban.

Nem veszik el a nyugdíjszolgálati éveket sem, az állami nyugdíjrendszerbe befizetett összeget figyelembe veszik a nyugdíjak megállapításánál. Nem "nyúlja le" tehát az állam a pénztártagok pénzét, ahogy ezt kommunikálják - hangsúlyozta. Ez nem is a tagok pénze, mert a magánnyugdíj-pénztári törvény szerint a tb törvény állapítja meg mindig, hogy mennyit lehet a magánkasszákba befizetni - hívta fel a figyelmet.

Megjegyezte: a nyugdíjkasszák mögött nagy bankok állnak, amelyeknek a bankadót is fizetniük kell, a pénztári tagdíjak átirányítása pedig a forrásaikat is érinti, amit a likviditásuk megérezhet. Úgy vélte, az állampapírpiacon is lehet az intézkedésnek negatív hatása, ha a pénztárak nem tudnak államkötvényt venni egy évig. 

Arra az aggályra, hogy az állami tb rendszer nem tudja nyilvántartani az egyéni befizetéseket, így azt sem lehet tudni, hogy kinek mennyi volt a befizetése, amikor ezt el kell majd ismerni, úgy reagált: a tb-nél nincsenek egyéni számlák, de az adóhatósághoz minden hónapban név szerint bevallást nyújtanak be mindenkinek a járulékáról, bármikor név szerint megállapítható a járulékalap, az is ismert, hogy ki melyik nyugdíjpénztárnak a tagja. Ha tehát vissza akarja adni az állam ezt a pénzt a pénztáraknak, név szerint vissza tudja adni. Hangsúlyozta: az fel sem merülhetett, hogy nem ismerik el a befizetésért járó szolgálati időt.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.