A kormány benyújtotta az új adótörvényeket

Itt az adócsomag! Tudja meg mi és mennyi marad a zsebében

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról címmel a parlament honlapján olvasható javaslat kisebb-nagyobb mértékben érinti az összes adónemet, de a legterjedelmesebb és legnagyobb változásokat a személyi jövedelemadó rendszerében indítványozza

_{2010.10.17 08:53MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Jövedéki adó: szigorítás az adójegyeknél - nő a dohány adója

Az adójegyforgalom és a költségvetési bevételek jobb tervezhetősége érdekében változnak az adójegyek beszerzésének korlátozására vonatkozó szabályok, a módosítás az adóemelések előtti "bespájzolást" kívánja visszaszorítani, egyben emelkedik a cigaretta és dohánytermékek adótétele.

Az Országgyűlés honlapján olvasható jövedéki adóról szóló törvénymódosító javaslat szerint 2011. január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6.450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10.380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9.750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18 080 forint/ezer darab lesz.

Változik az a hosszméret, amelynek függvényében a cigaretta darabszámát az adó megállapítása szempontjából többszörözni kell. Az eddigi - füstszűrő és szopóka nélkül számított - 9 centimétert meghaladó, de rövidebb mint 18 centiméter helyett már a 8 centimétert meghaladó, de rövidebb mint 11 centis cigarettáknál kétszerezni kell a darabszámot, az eddigi 18 centimétert meghaladó de 27 centiméternél rövidebb cigaretták helyett már a 11 centimétert meghaladó, de 14 centiméternél rövidebb cigarettáknál pedig háromszor kell figyelembe venni a darabszámot, és így tovább. A szivarnak, szivarkának, és a fogyasztási (vágott) dohánynak a jövedéki adója is emelkedik.

Az adójegyforgalom és a költségvetési bevételek jobb tervezhetősége érdekében változnak az adójegyek beszerzésének korlátozására vonatkozó szabályok. Ez a módosítás az adóemelések előtti "bespájzolást" kívánja visszaszorítani. (2009 őszén a 2010. évi jövedéki adóemelést úgy védték ki a forgalmazók, hogy jelentős mennyiségű, 2010. évre érvényes adójegyet vásároltak fel 2009. évi jövedéki adót fizetve.) Az áfa-törvény módosítása mellett a jövedéki törvény is rögzíti a környezetet jobban kímélő motorok technológiai fejlesztésénél szükséges ásványolajok és hajtóanyagok (E85, biodízel) beszerzése után fizetett jövedéki adó visszaigénylési lehetőségét.

Az indoklás szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a kutatási és fejlesztési tevékenység folytatására mind az állami, mind a vállalati szektorban egyre kevesebb pénz jut Magyarországon, ezért szükség van a módosításra annak érdekében, hogy Magyarországon működő vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba. 2011. április 1-jétől megszűnik a "gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termék" kategóriája, így a javaslat szerint ugyanezen időponttól e termékek előállításához felhasznált alkohol után eddig biztosított adómentesség is törlésre kerül.

Megszűnik a tevékenységre jellemző járulékszabály

Az adócsomagban a kormány több társadalombiztosítási szabályt is módosítani javasol, ezek értelmében megszűnik a főállású vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés, a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya. Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve - középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege.

Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, a járulékalap a minimálbér összege lesz. Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat alapján módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ugyanakkor ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is teremt. Módosul a minimálbér fogalma.

A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti. A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73.500 forint, a garantált bérminimum összege 89 500 forint, 2011-re az új összegeket is kormányrendeletben határozzák majd meg.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4.950 forintról 5.100 forintra, napi összege 165 forintról 170 forintra változik. A javaslat tartalmaz egy átmeneti szabályt, amely kimondja, hogy azok a vállalkozók, aki nem megfelelően alkalmazták a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetésre vonatkozó szabályokat, azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot.

A kormány javasolja a járulékfizetési felső határának bevezetését a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra és a társas vállalkozás által fizetendő társadalombiztosítási járulékra is. Ezek konkrét összegét a költségvetési törvény határozza meg.

Adómentesség helyett adókedvezményt kapnak a súlyos mozgáskorlátozottak

Megszűnik a súlyos mozgáskorlátozottak által üzemeltetett személygépkocsik gépjárműadó-mentessége, helyette jövő januártól évi 12 ezer forintig jár kedvezmény, a légrugós teherautók és buszok tulajdonosai igazolhatják a jármű útkímélőbb rugózását, és így kevesebb adót fizethetnek - ezt tartalmazza a gépjárműadó-törvény módosítása, amelyet az adótörvénycsomagban nyújtott be a kormány szombaton az Országgyűlésnek.

A gépjárműadó-törvény szerint az autóadót a járműnyilvántartásba bejegyzett üzembentartó, annak hiányában pedig a tulajdonos fizeti. A súlyos mozgáskorlátozott személy 2007-ig akár tulajdonos, akár üzemben tartó volt, egyaránt mentesült az adófizetés alól. Ez visszaélésekre adott alkalmat, hiszen elégséges volt egy súlyos mozgáskorlátozott közeli hozzátartozót bejegyezni üzemben tartóként a járműnyilvántartásba, és nem kellett adót fizetni a kocsi után. 2007-től a - visszaélések elkerülése érdekében - a gépjárműadó-törvény súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó mentességi szabálya szűkült: az adómentesség csak a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonos, 100 kW-ot meg nem haladó teljesítményű személygépkocsija után jár.

Vagyis a súlyos mozgáskorlátozott üzembentartóként nem kap adómentességet. Az Alkotmánybíróság idén februárban - ez év végi hatállyal - kivette a törvényből "a tulajdonában lévő" szavakat. Így 2011. január 1-jétől a súlyos mozgáskorlátozott üzemben tartó is mentesül az adófizetés alól. Mint a törvényjavaslat indoklásában olvasható, ennek következtében a mentességre jogosultak száma 109 ezerről akár 150 ezerre is növekedhet. Újra elszaporodhatnak a visszaélések, illetve a költségvetést fél milliárd forint veszteség éri. A kormány úgy oldja meg a problémát, hogy továbbra is csak a 100 kW-ot meg nem haladó teljesítményű személygépkocsi után, viszont csak évi 12 ezer forint adóig biztosítja a kedvezményt. A javaslat másik eleme a légrugós járművekhez - teherautókhoz és autóbuszokhoz - kapcsolódik. Ezek adója ugyan is 100 kilogrammonként nem 1.380, hanem csak 1.200 forint.

A Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal (KEK KH) viszont csak ez év elejétől töltődik, ekkortól jegyzik fel az autók ilyen rugózását, a korábban üzembe helyezett járművekről nincs ilyen adat. A kedvezőbb adózást ők csak úgy vehetik igénybe, ha igazolják az önkormányzati adóhatóság előtt: a gépjárművük légrugós. Igazolást csak annak kell vinni, akinek a járműve ezen adata még nem került be a KEK KH nyilvántartásába.

Helyi adó: az ideiglenes tevékenység utáni iparűzési adó fizetés

A vásározóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetniük, aki pedig ideiglenesen dolgozik egy településen, annak az iparűzési adó fizetési kötelezettsége csak 60 nap után áll be, és az így kifizetett adót levonhatja az ott korábban fizetett iparűzési adóból - egyebek mellett ezt tartalmazza a helyi adókat szabályozó törvény módosítása.

A helyi adókról szóló törvényben szabályozott ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség jelenleg három tevékenységet foglal magában. Ezek: a piaci és vásározó kiskereskedelem, az építőipari tevékenység, ha annak időtartama az adóéven belül 30 napnál több, de 181 napnál kevesebb, illetve a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó egyéb tevékenysége. A módosítás kiveszi a felsorolásból a piaci és vásározó kiskereskedelmet. A hatályos szabályozás szerint, ha az építőipari tevékenység 180 napnál hosszabb az adott településen, akkor az építkezés helye telephellyé válik. Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű iparűzés utáni adót pedig le lehet vonni a székhely, telephely szerinti település számára fizetendő adóból.

Az új szabályok az építőipari tevékenység végzésénél, valamint a természeti erőforrás kutatásánál, feltárásánál a 60. naptól teszi kötelezővé azt, hogy a cég a munkavégzés helyén fizessen iparűzési adót. Ha e két tevékenység időtartama a településen előreláthatóan 180 napnál hosszabb lesz, akkor az adózó a tevékenység megkezdésekor már eleve úgy jelentkezzen be a helyi önkormányzatnál, mint aki állandó jellegű tevékenységet végez ott. Abban az esetben, ha az ilyen tevékenység időtartama - az adózó előzetes jelzése alapján - mégsem haladja meg a 180 napot, akkor a törvényjavaslat szerint ideiglenes jellegűnek minősül, és arról a bevallást legkésőbb az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani.

Ugyaneddig kell az adót is megfizetni, mégpedig a visszaélések (az adófizetés prolongálásának) elkerülése miatt, az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten. A módosítás arra az esetre is kitér, hogy ha az adózó az adott önkormányzat illetékességi területén már fizetett ideiglenes adót és a tevékenység-végzés időtartama a 180 napot meghaladja. Ebben az esetben a korábban már megfizetett ideiglenes jellegű adót az adóévi állandó jellegű tevékenység utáni adóba lehet beszámítani. A módosítás definiálja az építőipari tevékenységet végző vállalkozó fogalmát is.

Az minősül ilyennek, akinek az építőipari teljesítménye (az építőipari tevékenységből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele, a befejezetlen termelése, a félkész- és készterméke) a vállalkozás össz-teljesítményén belül eléri a 75 százalékot.

Törvény a magánnyugdíjpénztári befizetésekre

Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt a módosító javaslatot, amely a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) módosításával megteremti annak alapját, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

A javaslat ezt azzal indokolja, hogy az idei 3,8 százalékos hiánycélt csak kormányzati intézkedésekkel lehet tartani. Mivel a kormány ezt a lakosság életszínvonalának csökkentése nélkül kívánja elérni, olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindkét céllal összhangban vannak. A javasolt intézkedés javítja a költségvetés pénzforgalmi és ESA-hiányát, és nem jár az életszínvonal csökkenésével, továbbá nem okoz érdemi adminisztrációs tehernövekedést. A magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a javaslat szerint 9,5 százalék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék).

Mivel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból (ekho) a magánszemélyt terhelő 15 százalék is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot a pénztártag adózók esetében, a szükséges módosításokat az Ekho törvényben is átvezeti a javaslat: az ekhoalap 3,9 százaléka minősül majd nyugdíjjáruléknak. Hasonló okok miatt módosul az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is: magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő közteherből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg.

KPMG: csökkenő adóterhelés, az évi 4 millió felett keresők jól járnak

A korábbi 21 százalék körüli átlagos szja-terhelés a 16 százalékos egykulcsos adó révén akár több százalékponttal csökken, miközben az évi 4 millió forintnál többet keresők adóterhelése jelentősen mérséklődik - vázolta a kormány jövő évi adóváltozásainak lényeges következményeit Demetrovics Gergely, a KPMG adópartnere az MTI-nek szombaton. A szakértő elmondta: a legalacsonyabb jövedelmüknél, havi 60 ezer forintos bruttó, illetve 77 ezer forintos félszuperbruttónál jövőre sincs adófizetési kötelezettség.

A nemzetgazdasági átlagnak megfelelő mintegy 200 ezer forintos bruttó fizetést terhelő szja gyakorlatilag változatlan marad, ha azonban az adózó élni tud a 2011-től bevezetendő családi kedvezménnyel, úgy jelentős, akár havi több tízezer forintos adókönnyítésre számíthat - jelezte a KPMG adópartnere. Az adójóváírás változásait is figyelembe véve, az első számítások azt mutatják, hogy 3 millió 960 ezer bruttó, illetve 5 milliós évi félszuperbruttó fizetésnél nincs lényeges jövedelem változás, akinek szuperbruttója viszont évi 5 milliónál több, az jobban jár, hiszen eddig az 5 millió feletti jövedelem adója 32 százalék volt - magyarázta Demetrovics Gergyely.

A béren kívüli juttatások rendszere technikailag ugyan jelentősen átalakul, de a korábbi, adómentesen adható juttatások köre szinte változatlan maradt, így például az internet-használat bizonyos határig adómentes, a kedvezményes, korábban 25 százalékos adókulcs 19 százalékra mérséklődik, ez a mérték terheli a melegétkezést, az utazási bérletet, az iskolakezdési támogatást, az üdülés csekket és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést. Ebben a körben újdonság a megújulási kártya bevezetése - tette hozzá a szakértő.

Demetrovics Gergyely szerint jelentős változás, hogy a 16 százalékos adókulcs a külön adózó jövedelmekre, így a tőkejövedelmekre is kiterjed, tehát a személyi jövedelemadózásban megvalósulni látszik az egykulcsos rendszer. Az szja csökkentés pontos költségvetési hatása a KPMG adópartnere szerint ma még csak becsülhető, mértéke a GDP 1-1,5 százalékát teheti ki.

"Bespájzolás ellen": szigorítás az adójegyeknél a jövedéki adóban

Az adójegyforgalom és a költségvetési bevételek jobb tervezhetősége érdekében változnak az adójegyek beszerzésének korlátozására vonatkozó szabályok, a módosítás az adóemelések előtti "bespájzolást" kívánja visszaszorítani. (Bővebb cikk a témában! >>)

Társasági adó: 2013-tól 10 százalékos adókulcs

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényt (Tao.) módosító javaslat 2013-tól a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszert, a 10 százalékos kulcs általános jellegű lesz. (Bővebb cikk a témában! >>)

Lízingbe adott ingatlan bejegyzése és az illetéktörvény is módosul

A lízing cégek, ingatlanok zárt pénzügyi lízingbe adása esetén, tulajdonjog fenntartással történő eladást kötelesek bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba - Apróbb technikai módosításokat javasol a kormány az illetéktörvényben is. (Bővebb cikk a témában!>>)

Az Eva-ban csak jogtechnikai változások lesznek

Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény módosítására beterjesztett javaslat nem tartalmaz komolyabb változtatásokat 2011. január elsejétől, a változtatásokat maga a beterjesztő is csak jogtechnikainak nevezi. (Bővebb cikk a témában! >>)

Egyszerűbb adózás és terhelés-csökkentés

A személyi jövedelemadóban (szja) tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint. (Bővebb cikk a témában! >>)

Munka, család, babavállalás - mindet támogatná az adórendszer

Megtárgyalta a kabinet a jövő évi adótörvény-javaslatot és a második akciótervet - közölte a kormányszóvivő szombaton Budapesten.(Bővebb cikk a témában! >>)

Válságadók - a Fidesz benyújtotta a törvényt

Benyújtotta a Fidesz az újabb válságadókról szóló törvényt - A Rogán Antal és Lázár János jegyezte önálló képviselői indítvány péntek éjjel került fel az Országgyűlés honlapjára. (Bővebb cikk a témában! >>)

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter