Adóbajok, tudnivalók

Vis maior előrehozott nyugdíjazásnál?

Két évtizede működő mikrovállalkozás beltagja sérelmezi, hogy előehozott nyugdíjazása során nem arányosan vették figyelembe a befizetett járulékait. Az Adózóna nyugdíjszakértőjét kérdeztük a lehetséges okokról.

2010.04.07 12:45adozona.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Huszonegy éve működő mikrovállalkozásom egyetlen beltagja vagyok. Az 1992- '96-ig befizettem a mindenkori minimálbér bér utáni kötelező tb- és nyugdíjjárulékokat minden hónapban. Ezentúl a fenti években az évvégén felvett közremükődöi díjak után is befizettem a járulékos költségeket. Így összesen 1992-ben 88 ezer, '93-ban 90 ezer, '94-ben 100 ezer, '95-ben 120 ezer és 96-ban pedig 150 ezer forint után.

Előre hozott nyugdíjazásom - 60.év / 41év 174nap - során ezeket a pluszbefizetéseket nem vették figyelembe. Választ nem kaptam a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóságtól, ezért kérdezném, hogy jogos-e nem beszámítani és ha igen akkor melyik jogszabályban szerepel?

Kérdéséből egyértelműen látható, hogy Ön a szóban lévő években nem vett fel jövedelmet évközben és ennek megfelelően a havi járulékfizetésnél a minimálbért vették alapul.

Év végén viszont a nagyobb összegű tagi jövedelem esetében figyelmen kívül hagyta a már megfizetett járulékot és ismét a teljes összeget járulékalapnak tekintette. Így 1995-ben: A tényleges éves tagi jövedelem 120000 forint volt. A minimálbér alapul vételével számított éves járulékalap 12 x 10500 forint = 126000 forint. November 30-ig a cég 11 x 10500 = 115.500 forint-ig megfizette a járulékokat. Ebből következően a december havi 120.000 forint-os jövedelem után a társaságnak nem kellett volna már járulékot fizetni csak a fennmaradó 126000 – 115000 = 10.500 forint után. Sajnos az elévülés miatt a járuléktöbbletet már visszaigényelni nem lehet. A nyugdíj megállapításánál 1995. évre figyelembe vehető jövedelem 126000 forint. A többi évnél is hasonló volt a helyzet, hogy a tényleges év végi tagi jövedelem kifizetés összege nem érte el a minimálbér alapulvételével számított éves jövedelmet (járulékalapot).

Például 1992-ben a számított járulékalap 88000 Ft volt, az év végi tényleges kifizetés 88000 Ft;1993-ban 96000 Ft, illetve 90000Ft; 1994-ben 108000Ft, illetve 100000Ft, 1995-ben 126000 Ft, illetve 120000 Ft; 1996-ban 164800 Ft, illetve 150000Ft volt az előzőek szerinti alakulás. A nyugdíj megállapításánál így a vastagított összegek képezhettek a vonatkozó évekre figyelembe vehető jövedelmet. Természetesen, amennyiben nyugdíjmegállapító határozatával nem ért egyet, úgy lehetősége van a határozatban feltüntetett jogorvoslati lehetőség igénybevételére. Mielőtt jogi lépéseket tenne, célszerű megvizsgálnia elsődlegesen társas vállalkozások és tagjainak járulékfizetésére vonatkozó – szóban lévő időszakban érvényes – szabályozását.Eszerint ugyanis társas vállalkozónak minősül többek között a betéti társaság bel- és kültagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

A cikk folytatását Itt Találja!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.