Társasági adó, szja, tb, vagyon és iparűzési adó

A 2009-2010-évi legfontosabb, tervezett adótörvény-változások - 3. rész

Átfogóan módosítaná az egész magyar adórendszert a napokban Országgyűlés elé került törvényjavaslat.

_{2009.06.02 10:14}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A törvénycsomag elemei között szerepelő, a személyi jövedelemadóra és társadalombiztosítási járulékok szabályozására vonatkozó intézkedések az élőmunkára rakódó terhek csökkentésének szándékát tükrözik. A törvénycsomag az adórendszer egyszerűsítése mellett ugyanakkor a kedvezmények, mentességek jelentős visszaszorítását célzó intézkedéseket is tartalmaz, továbbá a lehetőségek körének jelentős szűkítésével, markánsan megjelenik benne az adóelkerülések korlátozásának szándéka is.

Társadalombiztosítás

2010. január 1-től megszűnik a munkaadói és a munkavállalói járulék, helyette bevezetésre kerül a munkaerő-piaci járulék. A tervezet szerint a foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék 27 százalék, amelyből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék és a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A fentiek alapján a jelenlegi járulékmértékekhez képest ez általánosan 5 százalékos foglalkoztatói járulékcsökkentést jelent.

A biztosítottat 9,5 százalék nyugdíj-biztosítási, 6 százalék egészségbiztosítási és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék terheli. Az 54 százalékos személyi jövedelemadóval terhelt természetbeni juttatás után 27 százalék foglalkoztatói járulékot (vagy 27 százalék egészségügyi hozzájárulást) szükséges fizetni, a 400.000 Ft éves keretbe tartozó, kedvezményes adózású természetbeni juttatások a tervezet indoklása szerint járulékmentesen biztosíthatók.

Vagyonadó

A javaslat értelmében lakóingatlanok, illetve további vagyonelemek – nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi- és légi járművek - vonatkozásában is adó bevezetésére kerül sor. Ingatlanok esetében az adó alapja a lakóingatlannak az adóév első napján fennálló forgalmi értéke. Az adó alapjába az ingatlan 30 millió forint alatti forgalmi értéke is beletartozik. Az adó mértéke 50 millió forint adóalapig (az első forinttól) 0,35 százalék, az 50 millió forint feletti rész után pedig 0,5 százalék évente. Mentes az adó alól az a lakóingatlan, amelynek forgalmi értéke a naptári év első napján a 30 millió forintot nem éri el.

A törvényjavaslat alapján továbbá az adó alanya levonhatja a fizetendő vagyonadó összegéből az ingatlan után az adóévre járó helyi építmény- vagy üdülőépület utáni idegenforgalmi adó összegét. A javaslat szerint minden adótárgy utáni vagyonadó-kötelezettségre egységes eljárási szabályok vonatkoznak. Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg a lakóhelye/székhelye szerint állami adóhatósághoz.

Iparűzési adó

A Deloitte szakértője kiemelte, hogy a leglényegesebb változás, hogy a törvényjavaslat értelmében a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően az állami adóhatóság gyakorolja. Az adózók az APEH-ba nyújtanák be az iparűzési adó bevallásaikat, illetőleg az állami adóhatósághoz teljesítenék a befizetéseiket. A fenti időpontot megelőző adóévek tekintetében az önkormányzati adóhatóság marad az illetékes, azaz a 2010. január 1-jét megelőző adóéveket érintő adókötelezettségeket az adózók az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik.

Az átmeneti rendelkezések értelmében a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleget is még az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az adó-, és adóelőleg fizetési időpontok nem változnak, azonban a helyi iparűzési adóelőleget is önadózással kell teljesíteni az adózóknak. Így az adóévben fizetendő két adóelőleg-részlet meghatározása és bevallása az adózók feladata lesz – mondta Veszprémi István.

Az adóköteles tevékenységet év közben megkezdő, illetve az átalakulással létrejövő adózónak be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, illetve ezzel egyidejűleg az előlegfizetési időszakra adóelőleget kell bejelenteni az erre rendszeresített nyomtatványon. A megszűnő vállalkozóknak nem kell majd adóelőleget bejelentenie és bevallania.

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjainak változása

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (APA) díjai a javaslat értelmében csökkennének: Egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer, legfeljebb 5 millió forintra, amennyiben a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg.

Egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió, legfeljebb 7 millió forintra csökken a díj, ha a szokásos piaci ár egyéb módszer alapján állapítható meg. Kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió, legfeljebb 8 millió forintra, többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió, legfeljebb 10 millió forintra csökkennének a díjak. Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg lenne.

Illeték

Jelentős változást jelent, hogy a javaslat értelmében a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken, ha azonban az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lenne. A lakásszerzés esetén fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalék, a forgalmi érték e feletti része után az eddigi 6 százalék helyett pedig 4 százalék illetéket kellene fizetni – emelte ki a Deloitte szakértője.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!