Elhúzták a csóváját?

Na de hova lett a Rosetta üstökösének csóvája?

Az üstökös magból és az abból kiáramló anyagból, azaz csóvából áll. Eszerint a Csurjumov-Geraszimenkónak is csóvát kellene húznia - a képeken mégsem látszik. De miért nem?

2014.09.19 09:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: ESA

Rögtön az elején tegyünk gyorsan különbséget az aszteroidák és az üstökösök között. Előbbiek többnyire olyan óriási kövek, melyek zömmel szilárd összetevőkből állnak, alkotóelemeik között nincs (vagy csak egészen minimális mértékben van) jég. Ezzel szemben az üstökös magjának jelentős részét ez (és a por) teszi ki - ahogy az objektum közel kerül a Naphoz, elkezdi ezeket elpárologtatni róla. Ennek köszönhető, hogy az üstökös csóvája mindig a mag Nappal ellentétes oldalán jelentkezik, függetlenül attól, hogy maga az üstökös éppen közeledik vagy távolodik központi csillagunktól.

Na most a Rosetta által megcélzott objektum egyértelműen üstökös, tehát csóvával kell, hogy rendelkezzen. Az európai űrügynökség, az ESA szondája nemsokára landol az égitesten, vagyis kellően közel került ahhoz, hogy észlelje. A közeli felvételeken mégsem látszik - hova lett tehát a jég- és porfelhő? Az érdekes kérdésre Gerhard Schwehm, a Rosetta-küldetés korábbi menedzsere adja meg a választ.

"[Az üstökös közelében lenni] olyan, mintha ködben tartózkodnánk" - árulta el Schwehm, aki szerint az üstökös "farka" nagyon másképp néz ki közelről, mint a Földről. Egy ködös városból távolról csak annak sziluettje látszódik, de az utcákon sétálgatva szinte fel sem tűnik a légköri jelenség (azért ez nyilván függ a pára koncentrációjától is). A köd tulajdonképpen a földfelszínen található felhő; vízrészecskéi távolról nézve visszaverik a fényt, ám közvetlen közelről gyakorlatilag átlátszóak. Az üstökös esetében ráadásul még csak nem is valami vastag ez a "felhőréteg".

"Kevesebb porrészecskéről beszélünk, mint amennyi abban a szobában van, ahol most éppen olvassa ezt a cikket" - érzékeltette az arányokat Dr. Schwehm. Bizonyára ön is tapasztalta már, hogy a porrészecskék erős napfényben láthatóvá válnak, de egyébként észrevétlenek maradnak az emberi szem számára - íme a megoldás a Csurjumov-Geraszimenkó "hiányzó" csóvájára.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.