Kedvezőek a geológiai adottságok

Jelentős szén-dioxid tárolókapacitása van hazánknak

A légköri széndioxid-koncentráció csökkentésének egyik jövőbeni megoldása lehet többek között a szén-dioxid felszín alá sajtolása és tárolása. Magyarország kedvező geológiai adottságai miatt komoly tárolókapacitással rendelkezik.

_{2008.05.21 14:00National Geographic}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A CCS technológia legdrágább része a folyamat első lépese, a széndioxid-leválasztás. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján ez a teljes költség mintegy 70 százalékát teszi ki. A maradék 30 százalékon közel fele-fele arányban osztozik a szállítás és a besajtolás valamint ez utóbbihoz kapcsolódó monitoring.

A szakértő elmondta, hogy a szállítás terén már viszonylag nagy tapasztalat halmozódott fel, ugyanis csak az Egyesült Államokban mintegy 3000 kilométer hosszú széndioxid-szállító csőhálózat üzemel évtizedek óta (ezek a kimerülőben lévő szénhidrogén-mezők termelésének növelését szolgálják).

Ami a költségeket illeti, a tárolási célú CCS beindulásával a gerinchálózatok kiépítése várhatóan jelentős összeget emészt majd fel, de később a mellékvezetékek rácsatlakozása valamint a szállítás már nem jelent nagy költségnövelő tényezőt. A szén-dioxid füstgázból történő gazdaságos leválasztása a jelenlegi technológiával legfeljebb 90 százalékos hatékonysággal lehetséges.

A fennmaradó tíz százalék leválasztása már olyan nagy energiát és költséget igényel, hogy nem teszi gazdaságossá a tevékenységet. A leválasztásnak különböző módszerei vannak (égetés előtt vagy után választják le a szén-dioxidot) és ezek energiaigénye is eltérő, amit erősen befolyásol az erőmű hatásfoka is. A leválasztás átlagosan 10-30 százalék többletenergiát igényel.

Jelenleg egységes álláspont a szakértők körében, hogy a leválasztást olyan nagy hatásfokkal működő ipari létesítményeknél kell kezdeni, ahol a költség minimális. Például olyan ipari üzemeknél, ahol bizonyos eljárások során melléktermékként tiszta szén-dioxid vagy nagy széndioxid-koncentrációjú füstgáz keletkezik. Így ezeknél a leválasztás költsége minimális lenne.

Nem ez az egyetlen, üdvözítő megoldás

Falus György szerint a módszer ipari méretű gyakorlati beindulása (és tényleges hosszú távú tesztelése) nem tűnik túl távolinak, tekintve, hogy hazánkban - akárcsak a többi európai országban - mára már igencsak megnőtt az érdeklődés a szakma részéről, annak ellenére, hogy még alig 3-4 évvel ezelőtt, a kutatások beindulásakor a szakhatóságok és az ipar részéről egyaránt nagy értetlenség és érdektelenség fogadta ezt a kérdéskört.

"A kutatások előrelendülését és a gyakorlati megvalósulást az is ösztönzi, hogy 2013-tól megváltozik az EU emissziókereskedelmi rendszere. Míg ma a kvótákat ingyen osztják ki az érintett vállalatok között, és csak annak kell bírságot fizetnie, aki meghaladja a számára előírt kibocsátási mennyiséget, az Európai Bizottság idén év elején hozott döntése alapján 2013-tól már a kvótáért, vagyis a teljes széndioxid-kibocsátásért fizetni kell."

"Habár a CCS a közeljövőben hatékony eszköz lehet a légkör széndioxid-koncentrációjának csökkentésében, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ez csak egy lehetséges, de nem kizárólagos módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Az üvegházhatású gázok csökkentéséhez több együttes lépésre van szükség."

'"A megújuló energia növekvő aránya, az energiahatékonyság mind a termelés mind a fogyasztás terén, erdősítés és - bár sokan ellenzik - az atomenergia is mind-mind kulcsfontosságú összetevői ennek a tevékenységnek. Jelenleg komoly gondot okoz, hogy talán az anyagi források végessége miatt, ezek a megoldások versenyeznek egymással, mind a kutatás mind az alkalmazás terén, és nem egymás kiegészítőjeként, komplex megoldásként tekintünk rájuk" - hangsúlyozta Falus György.

	[3/3]
1. oldal 2. oldal 3. oldal

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter