Kedvezőek a geológiai adottságok

Jelentős szén-dioxid tárolókapacitása van hazánknak

A légköri széndioxid-koncentráció csökkentésének egyik jövőbeni megoldása lehet többek között a szén-dioxid felszín alá sajtolása és tárolása. Magyarország kedvező geológiai adottságai miatt komoly tárolókapacitással rendelkezik.

2008.05.21 14:00National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A klímaváltozás elleni küzdelemben, a légkörbe kerülő üvegházgáz csökkentésére irányuló lépések között az elmúlt években egyre nagyobb figyelem fordult a szén-dioxid leválasztásának és föld alatti tárolásának (carbon dioxid capture and storage – CCS) lehetőségére.

Habár a technológiának a kutatásában elsősorban Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia és Norvégia jár az élen, Magyarországnak is komoly lehetőségei rejlenek ezen a téren.

A jelenlegi hazai kutatások, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet (ELGI) keretein belül a potenciális tárolási kapacitás feltérképezésére irányulnak. Habár a hazai CCS-kutatások csak 3 éve kezdődtek, az ipar vagyis a kibocsátók részéről ma már igen nagy érdeklődés övezi ezt a kérdéskört.

A technológia lényege, hogy az ipari termelés során (pl. hőerőművek, vegyipar, cementgyártás) keletkező füstgázból kivonják a szén-dioxidot, és föld alatti tárolóba juttatják.

A szén-dioxid nem csak a füstgázból nyerhető ki, de vannak olyan ipari eljárások, amely során eleve tiszta szén-dioxid keletkezik, így a tárolási célú leválasztás költsége minimális.

A leválasztott, majd csővezetéken vagy más módon elszállított szén-dioxidot olyan geológiai formációban kell tárolni, ahol biztosított, hogy több évszázadon-évezreden keresztül nem indul meg a szivárgás. Erre jelenleg három típusú terület tűnik alkalmasnak. Ilyen lehetőséget rejtenek a kimerült kőolaj- és földgázmezők.

Mivel ezek a geológiai formációk évmilliókon keresztül csapdaként visszatartották a bennük lévő fluidumokat, alkalmasnak tűnnek a visszasajtolt szén-dioxid hosszú távú tárolására is.

A szénhidrogén-mezőkkel kapcsolatos ilyen irányú kutatásokat általában nehezíti, hogy stratégiai jelentőségű területekről van szó, így az adatok jelentős része nem publikus.

Magyarország ilyen szempontból kedvező helyzetben van, mert a Mol Zrt. 2007-ben bekapcsolódott a kutatásba, és az ELGI kutatóinak rendelkezésére bocsátotta az adatállományát. További potenciális tárolóhelyet jelentenek a mélyen fekvő sós vizes rétegek és a széntelepek.

[1/3]next
  1. 1. oldal
  2. 2. oldal
  3. 3. oldal

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.