Kedvezőek a geológiai adottságok

Jelentős szén-dioxid tárolókapacitása van hazánknak

A légköri széndioxid-koncentráció csökkentésének egyik jövőbeni megoldása lehet többek között a szén-dioxid felszín alá sajtolása és tárolása. Magyarország kedvező geológiai adottságai miatt komoly tárolókapacitással rendelkezik.

2008.05.21 14:00National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Jelentős tárolókapacitással rendelkezünk

Magyarországon 2005-ben, egy Európai Uniós program keretében kezdődtek el a szén-dioxid föld alatti tárolásával kapcsolatos kutatások. Az eddigi felmérések alapján elmondható, hogy a legnagyobb tárolókapacitással - 3000-5000 millió tonna - a mélyen fekvő sósvizes rétegek rendelkeznek.

Viszont ezek kevésbé kutatottak, így az adatok is kevésbé megbízhatók. Jóval biztosabb adat áll rendelkezésre a szénhidrogénmezőkről. Ezek művelése és a feltárásukat megelőző vizsgálatok során rengeteg ismeret halmozódott fel, amely alapján pontos becslés adható a tárolókapacitásról.

"A szénhidrogén-telepek esetében az elvi kapacitás 4-500 millió tonna. Viszont mivel nem minden telep alkalmas a széndioxid-tárolásra, továbbá Magyarországnak hosszú távú célja, hogy a régió egyfajta stratégiai gáztároló helye legyen, ezért a kimerült szénhidrogén formációk egy része a jövőben valószínűleg földgáztározó lesz, így a valós kapacitás 100-250 millió tonnának tekinthető. A harmadik, de kevésbé ígéretes helyül a széndioxid-tárolásra a mélyben lévő szenes rétegek mutatkoznak. Az elvi lehetséges kapacitásuk 100-500 millió tonna. A módszer jövőbeni lehetőségeit viszont többek között az korlátozza, hogy rossz áteresztőképességük miatt ezekbe a rétegekbe nehéz visszasajtolni a gázt" - mondta Falus György, az ELGI kutatója a National Geographic Online-nak.

Mindhárom lehetőséget figyelembe véve, elmondható hogy igen tetemes méretű kapacitásról van szó, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország teljes széndioxid-kibocsátása 2006-ban mintegy 60,5 millió tonna volt (ebbe beletartozik többek között a közlekedésből származó szén-dioxid is, amelyet viszont nem érint a CCS). Ezekben a formációkban a tárolás elvileg akár több ezer éven keresztül biztosított.

A szén-dioxid besajtolását követően ugyanis a gáz a földtani csapdákban, közvetlenül a nem áteresztő réteg alatt koncentrálódik, majd egy idő után a víz fokozatosan a mélybe oldja.

Az így a formáció aljára süllyedt anyagra már nem hat olyan erő, ami felfelé hajtaná, vagyis ekkor már nem jelentkezhet szivárgás a felszínen. Ez a lesüllyedési folyamat néhány 100 vagy 1000 évet vesz igénybe.

1996-ban indult meg az első tárolási célú széndioxid-besajtolás

 Nincs új a nap alatt - mondhatnánk, hiszen a szén-dioxid föld alatti tárolása valójában nem új technológia. Ilyen jellegű tevékenység már régóta folyik a világon: elsősorban a kimerülőben lévő szénhidrogén mezőknél alkalmazzák: a besajtolt szén-dioxiddal hajtják ki a "hagyományos módszerekkel" már nem kinyerhető kőolajat, földgázt.

Ebben Magyarország is az elsők között volt: a MOL elődje már a hetvenes években alkalmazta ezt a módszert. Viszont kifejezetten a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségének csökkentésére, vagyis tárolási céllal elsőként Norvégia tett lépéseket ebbe az irányba.

A StatoilHydro olajvállalat az Északi-tengerben lévő Sleipner kőolajmezőnél 1996 óta végez széndioxid-visszasajtolást. A tengerben, a víz alatti kőzetekbe visszajuttatott szén-dioxid mennyisége eddig mintegy nyolcmillió tonna. A 12 éve működő program során, a vállalat közlései szerint eddig nem tapasztaltak rendellenességet, szivárgást.

Magyarország geológiai adottságai kedvezők

A CCS kutatásban jelenleg Nagy-Britannia, Norvégia, Hollandia és Dánia járnak az élen. Ezek az országok már közel állnak a gyakorlati megvalósításhoz. Jelentős kutatás folyik még Franciaországban, Németországban és Lengyelországban is. A többi európai országban, akárcsak Magyarországon egyelőre legfeljebb a potenciális tárolóhelyek feltérképezése folyik.

Egy komplex CCS-technológia kifejlesztése és birtoklása a közeljövőben igen komoly gazdasági hasznot hozhat az ebben élenjáró országoknak, hiszen ezek eladhatók lesznek olyan nagy kibocsátóknak, mint például Kína vagy India.

"Nagy-Britannia, Norvégia, Hollandia és Dánia földrajzi helyzetükből adódóan elsősorban a tenger alatti tárolás lehetőségeit kutatja, és ebben jár az élen. A szárazföldi tárolási lehetőségek terén viszont még messze nem ennyire előrehaladott a nemzetközi kutatás. Éppen ezért Magyarországnak érdemes lenne lépnie ebbe az irányba, és kihasználni ezt a még viszonylag szabad kutatási és piaci területet. Hazánk előnyét növeli a széndioxid-tárolás szempontjából kedvező geológiai adottság is" - tette hozzá Falus György.

prev[2/3]next
  1. 1. oldal
  2. 2. oldal
  3. 3. oldal

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.