A szomjukat akarták oltani

A sörfőzés emelte fel a civilizációkat

A kőkorszakban elsősorban nem azért termesztettek gabonát, hogy megtöltsék vele az emberek a hasukat, hanem hogy a belőle készített sörrel a szomjukat oltsák, ez pedig a civilizációk felemelkedéséhez vezetett - állítják a kutatók.

2010.11.11 08:15mult-kor.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A gabonatermesztés fáradságos munkájának jelei és a lakomák közösségépítő erejének ismerete is azt támasztja alá, hogy a gabonából sört készítettek a kőkorszakban – mondta el Brian Hayden, a kaliforniai Simon Fraser Egyetem régésze.

„A sör a legtöbb tradicionális társadalomban szent dolognak számított” – tette hozzá a kutató.

A mezőgazdaság több mint 11 ezer évvel ezelőtt a neolitikum idején alakult ki, miközben a letelepedett nomád népek egyre gyakrabban kerültek kapcsolatba egymással, amely a komplex társadalmi szokások elterjedésének ágyazott meg.

Régészeti bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a neolitikumig a rizs és az árpa csak elvétve fordult elő az étrendekben, mivel termesztésük és betakaritásuk rendkívül időigényes folyamat volt.

Hayden azt állítja, hogy a mai Szíriában az emberek 60-100 kilométert is megtettek, hogy gabonához jussanak.

Az ünnepeken azokat az ételeket szolgáltak fel, amelyeket a fáradságos munka eredménye árán tudtak megtermelni, ebben pedig a sör is kulcsszerepet játszott.

„Nem azt állítom, hogy a sörfőzés- és ivás önmagában elősegítette volna a földművelést, ezt a komplex társadalmak kialakulásának kontextusában kell értelmezni” – magyarázza Hayden.

Az ünnepek sokkal többet jelentettek egyszerű összejöveteleknél, az ilyen ceremóniák fontos társadalmi eseményeknek számítottak – példa erre az utolsó vacsora és az első hálaadás megtartása.

„A hagyományos ünnepek három 'hozzávalót' soha sem nélkülözhettek: az első a hús, a második valamilyen gabonaféle, a harmadik pedig az alkohol, amellyel a vendégek kedvét lehetett megemelni, s a vendéglátók iránt tanúsított magatartást kedvező irányba befolyásolni. Ezek előállításához gabonafelesleg kellett, s ezt csak rendkívüli alkalmakkor tehették meg” – állítja a kutató, aki szerint az ünnepek lényegi eleme a kölcsönösség volt, így viszonozták az emberek egymásnak a szívességet, ezzel is erősítve a kapcsolatok elmélyítését.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.