Az ősi indián civilizációba kalauzolnak

Szent italként tekintettek a csokoládéra a Chaco-kanyon indiánjai

Egyetemi raktárszobában, dobozok legmélyén porosodtak egy amerikai régésznek azok a feljegyzései, fotói és műkincsei, amelyek most egy ezeréves, délnyugat-amerikai ősi indián civilizáció mindennapjaiba kalauzolnak - mutatja be egy most megnyílt kiállítás.

_{2010.10.13 07:00mult-kor.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A New Orleans-i Szépművészeti Múzeumban látható kiállítás George Pepper élete, illetve az elfeledett Chaco-kanyon területén élő indiánok kultúrája köré szerveződött.

Peppert 22 évesen, mindenfajta egyetemi képzettség nélkül választotta ki 1896-ban egy New York-i múzeum, annak érdekében, hogy feltérképezzék a Délnyugat titokzatos kultúrájának tárgyi emlékeit. A helyszín Pueblo Bonito volt, amely a kiállítás kurátora, Paul Tarver szerint „az Egyesült Államok leglátványosabb régészeti lelőhelyének tekinthető.”

A kiállításon rajzok, fényképek és jegyzetek révén nyerhetünk betekintést Pepper és csapatának nem mindennapi kalandjaiba. Az egyik fotón például az látható, amint a régészek cowboyoknak öltözve, a homokba süppedve próbálják a metsző hideget átvészelni, mellettük pedig jól megrakott szekerek állnak.

A másik felvételen Pepper széles karimájú kalapjában és lila pólójában pózol, vagy éppen szivart szív és pókerezik társaival, s van olyan kép is, amelyen a régész egy kígyót a farkánál fogva tart. Amikor Pepper először megpillantotta Pueblo Bonitót, a vidéket még az évszázadok óta felgyülemlett szemét és homok borította. Ezt követően kezdődött meg Pueblo Bonito szisztematikus feltárása.

Pepper nevéhez három, kör alakú, szertartásokra használt szoba feltárása fűződik, de a fiatal kutató számos, eladdig érintetlen műkincset is a felszínre hozott. Nagyon érdekesek a vizespohár alakú agyageszközök, amelyről Pepper helyesen feltételezte, hogy az emberek az egyik szent elixírjüket, csokoládét ittak belőle.

Ez azt mutatja, hogy Chaco-kanyon lakói minden bizonnyal más civilizációkkal is kereskedtek, délen akár a trópusi Mexikóig is üldözhette őket csokoládééhségük.

Az ásatásokhoz Pepper a helyi navahó indiánok segítségét vette igénybe, akiket csodált páratlan művészetükért, életmódjukért és vallásukért.

„A Délnyugat iránti szerelmünk Pepper és társai felfedezéséig vezethető vissza, akik népszerűsítették a vidéken élő indiánok művészetét” – mondta el Tarver.

Pepper valóban sokat tett az elfeledett Chaco-civilizáció megismertetéséért, azonban ez a kultúra is több a kérdést vet fel, mint amennyit eddig megválaszolt. Ugyanez mondható el magáról a régészről is, akinek személyes életéről vajmi kevés megbízható információ áll rendelkezésre.

Pepper 1924-ben, 51 évesen halt meg, gyűjteménye, pedig sokáig úgy tűnt, elveszett.

A Tulane University azonban megvásárolta a régész özvegyétől a kollekciót, de az hamarosan dobozokban landolt, majd raktárba került, s csak a New Orleans-i múzeum kurátornak köszönhető, hogy nem borult a gyűjteményre a feledés homálya.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter