Robbantott a Wikileaks

Nem helyezik szabadlábra óvadék ellenében Assange-t

A Julian Assange ügyében eljáró londoni bíróság elvetette, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezze Julian Assange-t, akit kedden vettek őrizetbe.

_{2010.12.07 18:09}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A WikiLeaks hírportál alapítóját legalább december 14-éig, következő meghallgatásáig fogva tartják a bíróság határozata szerint. Több ismert személyiség, köztük Ken Loach brit filmrendező jelezte, hogy hajlandó lenne váltságdíjat fizetni Assange szabadon engedéséért.

A brit rendőrség svéd kezdeményezésre, nemzetközi elfogatóparancs alapján vette őrizetbe az ausztrál férfit, akit a svéd hatóságok egy rendbeli kényszerítéssel, két rendbeli szexuális zaklatással és egy rendbeli nemi erőszakkal gyanúsítanak.

Assange idén Svédországban töltött egy kis időt, ahol két svéd nő - a WikiLeaks önkéntesei - vádolták meg nemi erőszakkal és szexuális zaklatással.

Assange tagadja a vádakat. Howard Riddle bíró különösen súlyosnak nevezte az Assange ellen felhozott vádakat.

A bíró szerint Assange-nak feltételes szabadlábra helyezése esetén módjában állna, hogy elrejtőzzön az igazságszolgáltatás elől.

A 39 éves férfi jelezte, hogy megfellebbezi a svéd kiadatási kérelmet. A fellebbezési kérelem elbírálása akár hónapokig is eltarthat a brit igazságszolgáltatás gyakorlata alapján.

A The Australian című napilap véleményrovatában kedden megjelentette Assange egy írását, amelyben a szerző leszögezte, hogy a WikiLeaks a köz javát szem előtt tartva hoz nyilvánosságra titkosított amerikai diplomáciai iratokat. Eddig már több ezer olyan dokumentum került napvilágra, amelyek egyebek között az Irakban és Afganisztánban folytatott amerikai katonai tevékenység kulisszatitkaiba engednek betekintést.

Assange leszögezte: eddigi tudomása szerint senkinek sem ártott a diplomáciai sürgönyök kiszivárogtatásával. Írásában Assange tevékenységét azokhoz az I. világháború idején született riportokhoz hasonlította, amelyek szerzője Keith Murdoch, az ausztrál-amerikai sajtómágnás, Rupert Murdoch apja volt. Ezekben az írásokban Murdoch feltárta, hogy a törökországi Gallipolinál lezajlott csatában a brit tábornokok baklövéseinek következtében ausztrál és új-zélandi katonák ezrei estek el, az antant pedig súlyos vereséget szenvedett. Csaknem egy évszázad elteltével a WikiLeaks ismét félelem nélkül publikál olyan tényeket, amelyeket a nyilvánosság elé kell tárni - állapította meg írásában Assange.

Marianne Ny svéd ügyész szerint a szexuális magatartással kapcsolatos vád, amelynek alapján letartóztatták Assange-t, személyes ügy és semmi köze nincs az amerikai diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozatalához. - Semmi sem utal arra, hogy itt összeesküvés lenne - hangoztatta az ügyész egy svédországi sajtóértekezleten az Aftonbladet című lap szerint.

A Hezbollah rakétái képesek elérni Tel-Avivot

Mintegy 50 ezer különböző hatótávolságú rakétával rendelkezik az iráni és szíriai támogatást élvező Hezbollah libanoni milícia, köztük olyanokkal is, amelyek képesek elérni Tel-Avivot - erősítette meg a WikiLeaks kiszivárogtatását a Pentagon egy illetékese a keddi The New York Times szerint.

A Hezbollah arzenáljában mintegy 40-50 olyan Fateh-110-es típusú rakéta található, amellyel a milícia képes lehet elérni Tel-Avivot és Izrael más területeit, valamint 10 Scud-D típusú harcászati rakéta is.

Egy esetleges újabb izraeli-Hezbollah katonai konfliktus esetén tehát az eddigieknél nagyságrendekkel súlyosabb potenciális pusztítással kell számolni.

A WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok szerzői szerint a a rakétafegyverek térségbeli elterjesztése mögött alapvetően Szíria áll. A damaszkuszi külügyminisztérium illetékesei természetesen cáfolták az értesülést. A 2006-os izraeli-Hezbollah háború idején a síita milícia több mint 4000 rakétát lőtt ki Izrael északi területeire.

A konfliktusnak a hivatalos adatok szerint libanoni részről mintegy 1200 halottja volt, zömmel polgári személyek. Az izraeli haderő mintegy 160 katonát vesztett a konfliktusban.

A The New York Times által ismertetett dokumentumokban az amerikai diplomaták csalódottságukat fejezték ki, mert nem sikerült megakadályozniuk, hogy Damaszkusz, Teherán és Phenjan rakétafegyvereket adjon el szélsőséges szervezeteknek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!