Edward Jenner angol orvos fedezte fel

A himlőoltás felfedezője 260 éve született

Kétszázhatvan éve, 1749. május 17-én született Berkeley városában Edward Jenner angol orvos, a himlő elleni védőoltás felfedezője.

2009.05.15 14:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy falusi lelkész fia volt, az elemi iskola után egy helyi kirurgus segédeként szerzett alapos gyakorlati és felületes elméleti ismereteket. 1773-ban kapott orvosi diplomát, tanárainak legfontosabb tanácsa ez volt: ne spekulálj, próbáld ki. Jennert fiatal korától izgatta a kor legrettegettebb betegsége, a himlő.

A kórt élete során majd mindenki elkapta, a súlyosabb esetek fele halállal végződött, a túlélők pedig örökre elcsúfultak. Létezett ugyanakkor a betegségnek egy enyhébb formája is, amely nem járt súlyos következményekkel, s védettséget biztosított.

Korábban próbálkoztak azzal, hogy az enyhe betegek hólyagjával betegítsenek meg egészséges embereket, de sokszor a kór halálos változatát idézték elő. Jenner gondolatait egy népi babona indította el, amely szerint aki megkapta a tehénhimlőt, azt már nem fenyegette a fekete himlő.

1794. május 14-én Jenner egy tehénhimlőben szenvedő fejőlány hólyagjaiból kipréselt folyadékkal oltott be egy nyolcéves kisfiút, aki megkapta és pár nap alatt kiheverte a kórt, s nem is bizonyult fertőzőnek. Két hónappal később már valódi himlővel fertőzte meg a fiút, nem kis kockázatot vállalva: ha az meghal, ő bűnözőként került volna bíróság elé. Szerencsére a betegség nem fejlődött ki, a fiú teljes védettséget mutatott. Jennertől ered a védőoltás vakcináció elnevezése - a vacca latinul tehenet, a vaccinia tehénhimlőt jelent. Miután beszámolóját az akadémia nem közölte és saját költségén megjelentetett könyve sem keltett visszhangot, önkénteseken akarta megismételni a kísérletet, de két évig nem akadt jelentkező. Csak 1798-ban tudott újabb oltást beadni, s a fényes siker most már meggyőzte az embereket. Módszere villámgyorsan elterjedt (Angliában az elsők között a királyi családot oltották be), s ahol bevezették, mindenütt meredeken csökkent a himlőbetegek halálozási aránya. Oroszországban az első beoltott gyermeket Vakcinovnak nevezték el, s a nemzet költségén taníttatták ki; a napóleoni háborúk idején a franciák több brit hadifoglyot csak azért engedtek el, mert a kegyelmi kérvényen Jenner aláírása is szerepelt.

London díszpolgárává választották, az egyébként takarékos parlament nagyobb összeget szavazott meg neki. Csak a szakma nem ismerte el: a londoni orvosi kollégium úgy fogadta volna tagjai sorába, ha felvételi vizsgát tesz, Jenner azonban úgy vélte, a himlőoltás elég ajánlólevél. 1823. január 26-án bekövetkezett haláláig vidéki orvosként praktizált, s abban a meggyőződésben hunyhatta le végleg szemét, hogy felfedezésének köszönhetően az emberiséget első ízben sikerült egy halálos járványtól megszabadítani. Tisztelői 1856-ban szobrot állítottak emlékére a Trafalgar téren.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.