Generációkkal később is hatnak a vegyi anyagok

Hogyan kergethet rég halott felmenőnk az őrületbe?

Amikor majd' szétrobbanunk a stressztől, jusson eszünkbe. Megdöbbentő, de kutatók szerint az a vegyi anyagoknak kitettség, amit a dédnagymamánk elszenvedhetett, még ránk is hatással lehet.

2012.06.14 14:23ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Rettenetően stresszesek vagyunk? Akár hisszük, akár nem, ezért a dédnagymamánkat, pontosabban az ő vegyi anyagoknak való kitettségét is okolhatjuk.

A Texasi- és a Washington Állami egyetem kutatói különös tanulmányt jelentettek meg: arra utal, hogy a korábban gyakran alkalmazott, vinklozolin nevű, hormon-károsító gombaölő szerrel kapcsolatba kerülés, melyeket gyümölcsökre és zöldségekre használtak régen, három generációval később is okozhat viselkedési problémákat.

Michael Skinner professzor elmondta, nem is sejtették, hogy a stressz-választ az őseink által elszenvedett környezeti ártalmaknak is köszönhetjük - vagyis, az, hogy milyen mértékben szocializálódunk, mennyire vagyunk szorongó típusok, hogyan reagálunk a stresszre, epigenetikus örökség is, nemcsak a jelenlegi környezetünk, életeseményeink határozzák meg.

A tanulmányt patkányokon végezték, a vinklozolin szintje pedig igen magas volt. Mégis, a tanulmány alapján a kutatók bizonyítottnak látják, hogy azok a vegyi anyagok, melyekkel környezetünkben kapcsolatba kerülünk, generációkkal később is egészségügyi gondokat okozhatnak.

De hogyan történhet ez? Nem génmutációról van szó. Ehelyett az öröklés nem genetikus formája befolyásolja annak módját, hogyan kapcsolódnak ki- és be a gének a következő generációkban - lényegében kiiktatva a normális gén-expressziót. Ezt nevezik epigenetikának.

Tehát miközben a DNS-ben nincs változás, ha egy terhes nő a bébi fejlődésének kritikus szakaszában (a várandósság 6. és 18. hete között) bizonyos vegyi anyagoknak van kitéve a környezetében, ez az expozíció maradandóan megváltoztatott génexpresszióra programozza a babát és az ő utódainál is ugyanez történik.

Egy másik - állatokon végzett - tanulmány azt mutatta, hogy a vinklozolinnak és egyéb vegyi anyagoknak kitett nőstények dédunokái szinte mindannyian policisztás petefészek betegséggel rendelkeztek, az egykor nem is igazán létező kórral, amely ráadásul növeli a szívbetegségek, diabétesz, a meddőség kockázatát.

A terhes nők a legérzékenyebbek, ezért nekik különösen oda kell figyelniük arra, milyen anyagoknak vannak kitéve a várandósság alatt. Különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy kerüljék a környezeti ártalmakat.

Kerüljük a műanyagokat, részesítsük előnyben a bio élelmiszereket, és legyünk vele tisztában, mi van az ivóvízben - következésképpen jobb, ha szűrjük.

Más tanulmányok egyébként azt is kimutatták, hogy a műanyagoknak, kipufogó gázoknak, dioxinnak, növényvédő szereknek, sőt a műutak tömítőanyagainak kitettség is egészségügyi problémákat okoz, generációkkal később.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.