Sugárszennyezés

Orosz rakéta-baleset: a bizonyítékok szerint valójában atomreaktor robbant fel

A bárium és a stroncium jelenléte mutatja, hogy a bomlástermékek nukleáris láncreakcióból származnak. Ez bizonyíték arra, hogy egy atomreaktor robbant fel.

2019.08.29 16:55ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mint ismeretes, nukleáris incidens történt augusztus elején Szeverodvinszktől 40 kilométerre. Az orosz hatóságok először tagadták, hogy bárki megsérült volna, majd hamar kiderült, hogy a Roszatom munkatársai közül öten, a védelmi minisztérium dolgozói közül ketten vesztették életüket, hárman megsérültek. Az orosz védelmi minisztérium először letagadta, hogy bármilyen radioaktív anyag a környezetbe került volna, de később kiderült, a normális 4-16-szorosára nőtt a sugárzás a térségben, majd evakuálni is kellett az Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre található Nyonoksza községet.

A Roszatom állami atomenergia-vállalat arról számolt be, hogy szakemberei „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” egy tengeri platformon, a szakemberek épp egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték, mikor a robbanás bekövetkezett.

Mindenesetre az Arhangelszk megyei klinikán mindent lepecsételtek, ami a baleset sérültjeinek kezelésével kapcsolatos, az orvosokat pedig titoktartásra kötelezték. Ám az egyik orvos izomszövetében cézium-137-et mutattak ki, mire kiderült, hogy nem szóltak az orvosoknak, hogy sugárszennyezettek a sérültek, akiket a balesettel összefüggésben beszállítottak.

Augusztus 28-án az orosz hidrometeorológiai szolgálatra (Roszgidromet) hivatkozva az Interfax hírügynökség azt közölte, hogy radioaktív gázfelhő átvonulása miatt nőtt meg átmenetileg a radioaktív háttérsugárzás - ami azóta normális és stabilizálódott.

Az augusztus 8-án a gammasugárzás átmeneti felerősödését okozó felhő stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre és ebből származó mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok.

Azonban Nils Bohmer norvég nukleáris szakértő, az ország bezárt kutatóreaktorainak biztonságos leszerelését felügyelő ügynökség kutatás-fejlesztési vezetője szerint az izotópok összetétele egyértelműen mutatja, hogy nem egy izotópokat tartalmazó hajtómű, hanem egy - minden bizonnyal kisméretű - atomreaktor robbant fel.

"A bárium és a stroncium jelenléte mutatja, hogy a bomlástermékek nukleáris láncreakcióból származnak. Ez bizonyíték arra, hogy egy atomreaktor robbant fel" - jelentette ki a szakember a The Barents Observer portálnak nyilatkozva.

A G7.hu szerint ez egész más, mint egy "radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrás". Utóbbit ugyanis használják például műholdak és északi-sarki világítótornyok energiaellátásának biztosítására, és bár természetesen káros, ha a sugárzó izotópok kijutnak a környezetbe, ennek hatása korlátozott. Egy atomreaktorban viszont nukleáris láncreakció zajlik, és Csernobil és Fukusima esetében láthattuk, mi a legrosszabb kimenetel. (Persze ezek sokkal nagyobb reaktorok voltak, mint ami az orosz kísérletnél felrobbanhatott.)

Ez a felfedezés azért is aggasztó, mert a hadászatban eddig csak tengeralattjárókat, repülőgép-hordozókat és néhány egyéb nagy hadihajót építettek nukleáris meghajtással, azaz atomreaktorral a fedélzeten. (A civil hajók, illetve egyáltalán bármilyen jármű közül pedig lényegében csak orosz jégtörőkre jellemző ez.) Ha az oroszok atomreaktoros cirkálórakétát építenek, az radikálisan lejjebb viszi az atomküszöböt, a balesetveszélyt is sokszorosára növelve. Emellett a fegyverkezési verseny is új erőre kaphat.

Ennek esélye sajnos nem elhanyagolható, mert a tavaly Vlagyimmir Putyin orosz elnök által bejelentett szuperfegyverek közül a Poszeidón víz alatti drónról és a Burevesztnyik interkontinentális robotrepülőgépről is úgy tudni, hogy atomreaktor hajtja meg. Könnyen elképzelhető, hogy az augusztus 8-i robbanás is a Burevesztnyik teszteléséhez kapcsolódott.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.