Hamut és gázokat köpködött

110 év után felébredt egy nicaraguai vulkán

1905 óta először ébredt fel a nicaraguai Momotombo vulkán. Kedden hamut és gázokat köpködött egy kilométeres magasságba.

2015.12.03 11:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Momotombo kúp alakú rétegvulkán a nicaraguai León közelében. December elsején elkezdett hamut és lávát köpködni, másodikán a kihelyezett webkamerákon füstoszlop látszott krátere felett.

A Smithsonian Intézet globális vulkánprogramja szerint a kései 1800-as években volt különösen aktív, 10 megerősített kitörést produkált 1858 és 1905 között. Az 1600-as és 1700-as években is többször felébredt, 1610-es kitörése elpusztította León városát.

A többi nicaraguai tűzhányóhoz hasonlóan szeizmikusan aktív térségben terpeszkedik, ahol a Cocos tektonikai lemez a Karibi-lemez alá bukik a szubdukcióként ismert folyamatban. Az intézet szerint a Momotombo jelenlegi kúpja viszonylag fiatal, mintegy 4500 éve kezdett el kialakulni. A friss kitörést megelőzően 1297 méter magasba tört.

A helyi lakosok szerint a vulkánból áradó gázok igen erősek, és legalább öt közeli falvat érintenek. Mostanáig a Momotombo volt az egyik legnyugodtabb tűzhányó az afrikai országban. Az 1905-ös kitörést követően csak 1980-ban produkált némi lávát, de robbanásszerű ébredésre nem került sor. 2006-ban csak gázokat regisztráltak. 2003-2011 között egy sor kisebb szeizmikus rengést tapasztalt meg, ami azt sugallta, hogy a magma mozgolódik az alant húzódó rendszerben. 2007-ben a csúcskráterben lévő hidrotermális rendszer is hevülni kezdett, ezáltal a kitörés bő egy évtizednyi alapozás eredménye lehet a szakértők szerint.

Senki sem tudja, hogy a vulkán miért szunnyadt egy évszázadig és miért ébredt most fel - árulta el a Livescience-nek Erik Klemetti vulkanológus. A geológiai folyamatok, amelyek miatt a Cocos-lemez a másik alá bukik, csatornákat hoznak létre a magmának a felszínre jutáshoz, de ezek az útvonalak egyéni sajátossággal bírnak. A kutatók a lávában lévő kristályokat is szemügyre vették, hogy felderítsék, a forró kőzet mennyi időt töltött el egy bizonyos hőmérsékleten (ezáltal információkat nyújt a mélységről és nyomásról). Ezek birtokában kiderülhet, mekkora utat tett meg a magma a felszínig. A vizsgálatok azonban a különféle tűzhányóknál eltérő haladási ütemet tártak fel, aminek tartománya órák és évszázadok közé esett.

Hasonlóképpen, azt sem tudják, egyes vulkánok miért alszanak egy évszázadig, vagy akár több tíz évszázadig, hogy aztán ismét felébredjenek. Vizsgálták már a földrengések aktivitását és a későbbi kitöréseket, de nem sok kapcsolatra leltek Klemetti szerint.

Közép-Amerika mostanában viszonylag aktív vulkanológiai szempontból, de a kutató szerint nincs kapcsolat az ébredések között a Cocos-lemez szubdukciója kivételével (mindegyik vulkán eme lemez mentén helyezkedik el). A guatemalai Fuego egész évben rendszeresen kitör, míg a nicaraguai Telica, az ország egyik legaktívabbja, szintén egy gyengébb kitörési időszakában jár.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.