Nagy kincs

Európa legritkább gerincesének megmentéséért küzdenek a Kiskunságban

100 éve még közönséges faj volt, ma már Európa legritkább gerincese. A rákosi vipera nagy kincs, mert majdhogynem kihalt. De csak majdnem, mert, úgy tűnik, a Kiskunsági Nemzeti Park területén 22 éve működő Rákosivipera-védelmi Központban sikerült megmenteni.

2015.08.04 06:31ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az M1 Kék bolygó című műsorában elhangzottak szerint élőhelyei sorra szűntek meg, állományai sorra omlottak össze, mára gyakorlatilag a Kiskunsági Nemzeti Park területén található egy állománya, illetve egy sokkal kisebb a Hanságban.

Jelenleg Európa legritkább gerinces állata, eszmei értéke példányonként 1 millió forint. A rákosi vipera vagy más néven parlagi vipera 100-150 éve még közönséges faj volt. Az ország sok területén előfordult. A gyeptársulások felszámolása csaknem végzetes lett rá nézve.

A szakember szavai szerint az egyes állományok elszigetelődtek, egyre kisebbek és kisebbek lettek, végül 150 év alatt olyan pontra jutottak, hogy a hímek és nőstények nagyon távol kerültek egymástól, és nem tudtak szaporodni.

Ráadásul a 80-as években Magyarországon is kezdett felfutni a hobbi hüllőtartás, ekkoriban sok állat cserélt gazdát a feketekereskedelemben. Ekkor kongatták meg a vészharangot a szakemberek. A faj megmentéséért 1993-ban 10 példánnyal indult el Kunpeszéren a rákosivipera-védelmi program és a faj mesterséges szaporítása. Több száz kígyó látta meg a napvilágot a kerámiaüregekben.

MTI Fotó: Kovács Attila

A kis rákosi viperák alig 2,5 grammal születnek, 12-15 centiméter hosszúak. Mivel könnyen válhatnának egerek és madarak táplálékává, a vadonhoz hasonló, de hálós bokszokban, kígyóóvodákban nevelgetik őket 4 évig.

A szaporítással párhuzamosan az évek alatt mintegy 6000 hektárnyi gyeptársulást állítottak helyre a nemzeti parkok segítségével, ami a szakember szerint nem a viperának, hanem táplálékfajának nyújt élőhelyet. Négyéves korukig mindenesetre a viperavédelmi központban etetik őket.

A jelek szerint a módszer bevált. Az elmúlt 5 évben csaknem 500 viperát telepítettek vissza a szabadba. A rákosi vipera megmentése a legsikeresebb európai természetvédelmi mintaprogram lett. Ez egyébként a legszelídebb kígyófaj. De mi értelme van egy kígyót megmenteni?

"Olyan az egész, mint egy kötött pulóver, ami nagyon sok fonalszálból áll össze, és jó meleg pulcsit eredményez, de hogyha ebből a pulóverből kihúzunk egy szálat, akkor egy idő után lebomlik az egész, és megszűnik pulóvernek lenni, hát valahogy így van ez a természetben is" - magyarázta Bakó Botond, az FVM természetmegőrzési főosztályának szakembere a műsorban.

A rákosi vipera jelenléte tehát létszükséglet a többi fajnak. Ha eltűnik, bajba kerül az orchidea, a lepke, az ürge és a gólya is. De a meccs még nincs lejátszva, mert ahhoz, hogy ez a hüllő fennmaradjon, még évtizedek munkájára van szükség.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.