Záhi Havvász: turizmus nélkül nincs pénz

Fel kell építeni az egyiptomi műemlékek mását, mert szétlopják az eredetit

Sokan ástak illegálisan kincsek, arany és a legendás vörös higany megtalálásának reményében.

2015.05.15 07:02MTI

A turizmusból származó bevételek nélkül nincsen elég anyagi forrás Egyiptom műemlékeinek helyreállítására és megőrzésére - mondta el az MTI-nek Záhi Havvász egyiptológus-régész, a közel-keleti ország műemlékeinek védelméért felelős egykori miniszter.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszán hétfőn Piramisok, múmiák és Kleopátra: új felfedezések címmel nyilvános előadást tartó Záhi Havvász hangsúlyozta: noha a tömegturizmus komoly veszélyt jelenthet bizonyos régészeti lelőhelyekre és műemlékekre, Egyiptomnak a turisták nélkül nincs pénze páratlanul gazdag kulturális örökségének megóvására.

A 2011-es forradalmat követően drasztikusan visszaesett az Egyiptomba érkező turisták száma, amely még 2014-ben is csaknem 5 millióval kevesebb volt, mint 2010-ben, amikor több mint 14,7 millió külföldi látogatott az országba.

A számos dokumentumfilmből is ismert egyiptológus úgy véli, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyt az idegenforgalom igényeinek kielégítése és műemlékek megóvására tett erőfeszítések között. Véleménye szerint például a Királyok völgyének legértékesebb helyszíneit - Tutanhamon mellett I. Széthi fáraó, valamint Nefertari királyné sírjait - teljesen zárva kell tartani a turisták előtt, akik számára inkább fel kell építeni az eredeti sziklasírok szabadon látogatható, pontos és méretarányos replikáit, mint ahogy az már Tutanhamon temetkezési helye esetében meg is valósult 2014-ben.

Shutterstock fotó - Anton Kudelin

Záhi Havvász elmondta: 2011 után rengeteg illegális ásatás folyt Egyiptomban, mindezt műholdfelvételek is bizonyítják, amelyeken jól kivehetőek az éjszakánként, titokban végzett feltárások után maradt gödrök. Sokan ástak kincsek, arany és a legendás vörös higany megtalálásának reményében. Utóbbi a népszerű, de alaptalan hiedelem szerint olyan folyékony anyag, amely a múmiák torkában található és különleges gyógyító hatással rendelkezik.

"Az elmúlt három évben műtárgyaink harmadát elvesztettük. Ezek illegálisan áramlottak ki az országból. Itt az idő, hogy visszaszerezzük azt, ami elveszett" - szögezte le, hozzátéve, hogy Egyiptom mára biztonságossá vált, véget ért az elmúlt időszakot jellemző politikai bizonytalanság.

Az egykori miniszter sürgető feladatnak nevezte a Gízai-fennsíkra tervezett új Nagy Egyiptomi Múzeum megépítését. A világ legnagyobb múzeumának szánt létesítmény megvalósításához Záhi Havvász szerint mintegy 700 millió dollárra (nagyjából 190 milliárd forintra) lenne szükség, az egyiptomi kormányzatnak azonban nincs ennyi pénze, így az évekkel az "arab tavasz" eseményei előtt megindult beruházás jelenleg kilátástalan helyzetben van.

"A múzeumnak egy olyan különleges identitást sugárzó helyszínné kell válnia, mint amilyen az ókori alexandriai könyvtár volt. El kell tudnunk magyarázni az embereknek, hogy mindez nem csupán az egyiptomiak tulajdona lenne, hanem az egész világé" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jelenleg nem lát a feladat elvégzésére alkalmas személyeket fontos állami pozíciókban.

Egyiptom kulturális örökségének megóvásáért végzett erőfeszítései közül Záhi Havvász kiemelte, hogy a régiségek legfelsőbb tanácsának főtitkáraként, kulturális miniszterhelyettesként, majd műemlékvédelmi miniszterként hivatalban töltött évei alatt mintegy hatezer külföldi tulajdonban lévő egyiptomi műtárgy visszaszerzését érte el.

"Nem azt akarom, hogy a világ összes Egyiptomból származó régiségét visszaadják. Rendkívül fontosnak tartom azonban, hogy visszatérjenek a legjelentősebb, legegyedibb óegyiptomi műtárgyak" - hangsúlyozta, kiemelve a Berlinben őrzött Nofertiti-mellszobrot, a londoni British Museumban kiállított rosette-i követ, a párizsi Louvre által őrzött úgy nevezett denderai zodiákust, a gízai nagy piramis tervezőjének, Hemiununak a németországi Pelizaeus Múzeumban található szobrát, valamint a Bostonban őrzött, Ankhaf herceget ábrázoló mellszobrot.

Az MTI kérdésére, hogy a jelenlegi egyiptomi kormányzat támogatja-e ezeket a követeléseket, Záhi Havvász nemmel felelt. "Mindenki fél. Úgy gondolom azonban, hogy ha valaki Egyiptom műemlékeiért felel, akkor nem gondolkozhat úgy, mint egy politikus. Úgy kell cselekednie, mint egy régésznek: mindent meg kell tennie kulturális örökségünk védelmében" - fogalmazott.

Saját médiaszerepléseiről szólva Záhi Havvász elmondta, hogy véleménye szerint tehetségét mindig Egyiptom és az egyiptomi régészet népszerűsítésére használta fel.

"Előttem csak külföldiek voltak láthatóak a televízióban, csak külföldiek tettek nagy felfedezéseket. Én annak idején azt mondtam, a külföldiekkel semmi baj, azonban nekünk, egyiptomiaknak is világos célokat kell kitűznünk" - mondta el.

Saját tudományos teljesítményei közül legfontosabbaknak a Baharijja-oázis területén található úgy nevezett aranymúmiák völgyében, valamint a gízai piramisok közelében végzett régészeti feltárásait tartja, továbbá kiemelte azokat a komputertomográfiával és DNS-vizsgálatokkal végzett kutatásokat is, amelyek segítségével többek között sikerült Tutanhamon halálának okát is meghatározni.

"Mindig azt mondom, hogy Egyiptom homokja még számos titkot rejt a régészek számára" - hangsúlyozta Záhi Havvász. Példaként említette, hogy még mindig nem tudni, mi lehet a gízai nagy piramis belsejének három titkos ajtaja mögött és a Királyok völgyében is több fáraósír vár megtalálásra.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.