Régészeti rejtély

Az éghajlatváltozás okozhatta az ősi tibeti civilizáció összeomlását

Régészeti rejtélyt oldott meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatai során bebizonyította, hogy négyezer évvel ezelőtt klímaváltozás okozhatta az ősi tibeti civilizáció összeomlását.

2015.04.30 07:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/adam

A kutatásról az amerikai nemzeti tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában jelent meg tanulmány.

A Tibeti-fennsík keleti részén végzett ásatások során egyre szaporodtak a leletek, amelyek tanúsága szerint a Kr.e. 2. évezredben a búza és az árpa történelmi viszonylatban igen rövid idő alatt kiszorította a kölest, holott az általánosan elfogadott elméletek szerint az éghajlati viszonyok az utóbbi termesztésének kedveztek - olvasható a PhysOrg és az EurekAlert hírportálokon.

Az ellentmondást a Jade D'Alpoim Guedes, a Washingtoni Állami Egyetem régésze irányításával dolgozó nemzetközi kutatócsoport oldotta fel, amely az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatta arra nézve, hogy miért hagyhatta hirtelen el a területet az őslakosság, az ottmaradók pedig miért változtatták meg életmódjukat. A kutatások segítenek megmagyarázni azt is, hogy 300 évvel később miért voltak sikeresek a búza- és árpatermelők.

A kutatók felfigyeltek arra, hogy az agroklimatológiában a régészektől eltérő paramétereket alkalmaznak annak a meghatározására, mennyire alkalmas egy-egy terület valamely növény termesztésére. Ilyen mutató például az úgynevezett hőösszeg-számítás, amelyet a tenyészidőszak napi átlaghőmérsékleteinek összeadásával állapítanak meg.

"A szakirodalom alapján egy teljesen új modellt dolgoztunk ki, s ennek alapján kiderült, hogy négyezer évvel ezelőtt, a holocén klímaoptimum végén a zordabbá forduló időjárás ellehetetlenítette a köles-termesztést, holott utóbbi volt a Tibeti-fennsík lakosainak fő tápláléka" - magyarázta Jade D'Alpoim Guedes.

A búza és az árpa viszont jól tűri a hideget, e két gabonaféleség számára ideálisak voltak a magaslati időjárási viszonyok, így nagyon gyorsan elterjedtek Kr.e. 1700 után.

Jade D'Alpoim Guedes hangsúlyozta, hogy kutatásaiknak jövőbe mutató tanulságai vannak, hiszen a Tibeti-fennsík egyike a világ azon régióinak, ahol az átlagnál gyorsabb a felmelegedés. A fennsík délkeleti részén vannak olyan területek, ahol az átlaghőmérséklet 6 Celsius-fokkal magasabb, mint 200 évvel ezelőtt volt.

"A köles csaknem feledésbe merült, ám jó hőtűrő képességének és magas tápértékének köszönhetően értékes élelmezési cikké válhat felmelegedő bolygónkon" - mutatott rá Jade D'Alpoim Guedes.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.