A pénz után persze

Megdöbbentő nyilatkozat arról, mi áll a terrorizmus mögött

Az iszlám szélsőségesség kialakulása nem a vallási meggyőzéssel kezdődik egy osztrák szociológus szerint.

2015.02.16 13:43MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az iszlám szélsőségesség kialakulásának a kezdetén nem a vallási meggyőzés az ösztönző erő egy török származású osztrák szociológus szerint, aki a fiatalok radikalizálódásának folyamatáról beszélt a Der Standard című osztrák napilap hétfőn megjelent interjújában.

Kenan Güngör szerint a szélsőséges eszméket követő fiatalok többsége nemcsak a muzulmán vallásban járatlan, hanem alig képzett és nincs megfelelő jövőképe sem. Úgy érzik, a vesztes oldalon állnak, néhányuk akár bűnügybe is keveredett korábban, miközben értelmet, odafigyelést és iránymutatást keresnek a világban - vélte az Ausztria egyes tartományainak integrációs politikáján dolgozó szakértő, hozzátéve: itt lépnek be a képbe a szalafista körök. Ezek a társaságok keresik a fiatalokat, meghívják őket magukhoz, beszélgetni kezdenek velük az élet nagy kérdéseiről - így azok úgy érzik, viszonylag gyorsan elismerésre és megbecsülésre találnak az új "baráti" körükben - fejtegette Güngör.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a vallás csak a meggyőzés második szakaszában kap szerepet, amikor világosan és egyértelműen felvázolják előttük, hogy szerintük miképpen kell igaz muszlimként élni.

A szélsőséges eszméket követő fiatalok általában második vagy harmadik generációs bevándorlók és rosszul beszélnek németül - mutatott rá a szociológus. Kiemelte: a nehéz életkörülmények között élő szüleikhez képest már nem alázatosak vagy takarékoskodók, hanem igen tevékenyek, és provokatívan viselkednek. A szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy a dzsihadizmusra nem szabad úgy tekinteni, mintha az csupán a fiatalok lázadása lenne.

Egyre többen vannak olyan családok is, ahol a szülők nem, ám a gyerekek egyre inkább követik a vallást, ezért Kenan Güngör arra figyelmeztet, hogy a szülők számára ez egy intő jel lehet, hogy nagyobb odafigyeléssel komolyan elbeszélgessenek gyermekeikkel.

Mivel a muszlimok hetven százaléka sokkal visszafogottabban él, mint az iszlám szervezetek azt elképzelik, ezért a szakértő szerint nem vallásközi, hanem társadalmi párbeszédre van szükség. Ennek azonban még nagyon az elején járunk - jegyezte meg a szociológus.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.