Ez a világtérkép sok mindent elárul...

Kína és India fojtja meg a világot

Jelentős változás látható, ha évtizedes különbséggel készített műholdas adatokat összehasonlítunk.

2014.09.09 13:20ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Évtizedes különbséggel mért műholdas adatokat hasonlított össze egy amerikai kutatócsoport, akik tanulmányukat az Atmospheric Chemistry and Physics című folyóiratban jelentették meg – írta a z Űrvilág.hu. A NASA Goddard Űrközpontjában kifejlesztett, a légköri aeroszolok tulajdonságaira jellemző modell és műholdas távérzékeléssel nyert mérési adatok összevetésével elemezték, hogy 1980 és 2009 között hogyan változott az emberi tevékenység következtében a levegőbe kerülő szálló por mennyisége.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) adatai szerint a Földön évente mintegy hétmillió ember korai halálát okozza a légszennyezés, amelyet így a vezető környezeti kockázati tényezők között tartanak számon. Ezért aztán nem közömbös, hogy hogyan alakul hosszabb távon a szennyezés az egyes országokban és régiókban. Számos helyen elégtelen a földi telepítésű mérőhálózatok kiépítése, így a műholdaknak fontos szerep jut egy globális, egységes adatbázis létrehozásában.

Kép: NASA EO / Robert Simmon / Goddard Chemistry Aerosol Radiation and Transport (GOCART) model / Mian Chin

A fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetéséből származó légköri aeroszolok mennyiségének változása 2000/2001 és 2008/2009 között. A természetes folyamatokhoz (például vulkánkitörésekhez, porviharokhoz) köthető aeroszolok hatását nem vették figyelembe. E korrekció miatt a Föld "legporosabb" vidékein az eredmények bizonytalanabbak.

A fenti világtérkép a 2000/2001-es és 2008/2009-es adatok összevetésével azt ábrázolja, hogy a földrajzi hely szerint milyen eloszlásban változott meg az antropogén (vagyis emberhez kötődő) eredetű szálló por optikai mélysége. Szerencsére, Európa a térképen kék színnel szerepel, ami számottevő csökkenést mutat, és hasonló a helyzet Észak-Amerika keleti partvidékén is. Ezzel szemben Ázsia néhány területén, amit a narancs árnyalataival jelöltek - pontosabban Kínában és Indiában - borzalmas változás tapasztalható.

Hogy miért ilyen nagy a különbség?

Az európai és észak-amerikai javulás jórészt az egyre fejlettebb technológiai megoldásoknak tulajdonítható. Kína és India esetében az iparosodás és a gyors városiasodás kellemetlen és egészségtelen mellékhatása a levegőben szálló por koncentrációjának növekedő trendje.

Nincs jó hír!

Mindazonáltal, Európa hiába lélegzett fel, és csökkent az emberi tevékenységre visszavezethető aeroszolok mennyisége 40-60%-kal, a globális átlagot ugyanis alig változott valami, mivel a helyenként csökkenő tendenciát a világ más tájain növekvő szennyezettség ellensúlyozta.

A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től

Kattintson a képre a nagyobb felbontásért! - Forrás: MTI/DPA

- vízkészletek csökkenése;
- fertőzéses megbetegedések növekedése;
- gyakoribb szélsőséges időjárás;
- mezőgazdasági erőforrások csökkenése;
- a biológiai sokszínűség visszaesése;
- a gleccserek olvadása

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.