Ez a világtérkép sok mindent elárul...
Kína és India fojtja meg a világot
Jelentős változás látható, ha évtizedes különbséggel készített műholdas adatokat összehasonlítunk.
2014.09.09 13:20ma.huÉvtizedes különbséggel mért műholdas adatokat hasonlított össze egy amerikai kutatócsoport, akik tanulmányukat az Atmospheric Chemistry and Physics című folyóiratban jelentették meg – írta a z Űrvilág.hu. A NASA Goddard Űrközpontjában kifejlesztett, a légköri aeroszolok tulajdonságaira jellemző modell és műholdas távérzékeléssel nyert mérési adatok összevetésével elemezték, hogy 1980 és 2009 között hogyan változott az emberi tevékenység következtében a levegőbe kerülő szálló por mennyisége.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) adatai szerint a Földön évente mintegy hétmillió ember korai halálát okozza a légszennyezés, amelyet így a vezető környezeti kockázati tényezők között tartanak számon. Ezért aztán nem közömbös, hogy hogyan alakul hosszabb távon a szennyezés az egyes országokban és régiókban. Számos helyen elégtelen a földi telepítésű mérőhálózatok kiépítése, így a műholdaknak fontos szerep jut egy globális, egységes adatbázis létrehozásában.
A fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetéséből származó légköri aeroszolok mennyiségének változása 2000/2001 és 2008/2009 között. A természetes folyamatokhoz (például vulkánkitörésekhez, porviharokhoz) köthető aeroszolok hatását nem vették figyelembe. E korrekció miatt a Föld "legporosabb" vidékein az eredmények bizonytalanabbak.
A fenti világtérkép a 2000/2001-es és 2008/2009-es adatok összevetésével azt ábrázolja, hogy a földrajzi hely szerint milyen eloszlásban változott meg az antropogén (vagyis emberhez kötődő) eredetű szálló por optikai mélysége. Szerencsére, Európa a térképen kék színnel szerepel, ami számottevő csökkenést mutat, és hasonló a helyzet Észak-Amerika keleti partvidékén is. Ezzel szemben Ázsia néhány területén, amit a narancs árnyalataival jelöltek - pontosabban Kínában és Indiában - borzalmas változás tapasztalható.
Hogy miért ilyen nagy a különbség?
Az európai és észak-amerikai javulás jórészt az egyre fejlettebb technológiai megoldásoknak tulajdonítható. Kína és India esetében az iparosodás és a gyors városiasodás kellemetlen és egészségtelen mellékhatása a levegőben szálló por koncentrációjának növekedő trendje.
Nincs jó hír!
Mindazonáltal, Európa hiába lélegzett fel, és csökkent az emberi tevékenységre visszavezethető aeroszolok mennyisége 40-60%-kal, a globális átlagot ugyanis alig változott valami, mivel a helyenként csökkenő tendenciát a világ más tájain növekvő szennyezettség ellensúlyozta.
A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től
- vízkészletek csökkenése;
- fertőzéses megbetegedések növekedése;
- gyakoribb szélsőséges időjárás;
- mezőgazdasági erőforrások csökkenése;
- a biológiai sokszínűség visszaesése;
- a gleccserek olvadása