Bárðarbunga

Bárdarbunga: spriccelt a láva és terül szét

Szeptember elsején kezdetben még teljes intenzitással folyt a hasadékvulkáni kitörés: mintegy 1800 méter hosszan spriccelt fel a láva, majd terült szét lassan folyó lávanyelvekben. De mi lesz ezután?

2014.09.01 20:30ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Szétterülő izzó lávafolyam a Holuhraun lávamezőn. Forrás: Eggert Jó­hann­es­son, mbl.is

A felszínre került láva mennyisége jelentősnek mondható, a becsült intenzitás másodpercenként mintegy 1000 köbméter mennyiségű magma, ami meghaladja az Eyjafjallajökull 2010-es kitörésének intenzitását és a 2011-es Grimsvötn kitöréssel vethető össze, a kitörési intenzitás értéke elérte a 250 köbméter/mp-t is. A lávafolyam 3 négyzetkilométer területet fedett be, mennyisége 16-25 millió köbméter lehet. Igen jelentős a kéndioxid gáz kiáramlás is, amit 20000 tonna/nap értékre becsülnek. A helyszínen tartózkodó izlandi vulkanológusok megfigyelése szerint azonban egyre inkább csökken a kitörés intenzitása. Ez az ilyen hasadékvulkáni kitörések esetében nem meglepő, azonban várható, hogy a következő napokban újra felhasadhat a földfelszín és újabb lávaömlések történhetnek - írja az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport blogjában.

A hazai szakértő, Harangi Szabolcs szerint, ahogy gyengül a lávaöntő kitörés úgy erősödnek a földrengések. Ma már több mint 500 földrengést regisztráltak, köztük volt két M>5 magnitúdójú rengés a Bárdarbunga kaldera pereme alatt. A földrengések 3 területre csoportosulnak: legnagyobb részük a Dyngjujökull-Holuhraun alatti hasadékvonalhoz kapcsolódik, egyre több rengés pattan ki az Askjától kelet-északkeletre, míg ritkább, de erős földrengések jellemzik a Bárdarbunga környékét. Mindez azt jelzi, hogy a lemeztektonikai folyamat, azaz a két nagy kőzetlemez (Észak-Amerikai- és Eurázsiai-kőzetlemez) távolodása tovább zajlik, továbbra is hasadékok, repedések nyílnak fel és ezekbe friss magma nyomul. Mindez arra utal, hogy feltehetően még hosszan eltartó eseménysorral számolhatunk. A távolodás mértékét kiválóan jelzik a sűrűn elhelyezett GPS állomások. Augusztus 16-a óta a Vatnajökull északi részén a távolodás mértéke már meghaladja a fél métert!

Szétterülő izzó lávafolyam a Holuhraun lávamezőn. Forrás: Eggert Jó­hann­es­son, mbl.is

A továbbiakban ismét a hasadékvulkáni kitöréseknek van a legnagyobb valószínűsége, azonban kis valószínűséggel elképzelhetők hevesebb robbanásos kitörések is - véli a szakértő. A Bárdarbunga alatti kőzettestek a jelentős földrengések következtében egyre gyengülnek és adott esetben nem zárható ki itt egy komolyabb robbanásos kitörés. A feltörő magmának azonban 400-600 méter vastag jégtakarót kell felolvasztania mielőtt a felszínre ér. Ez hatalmas jökulhlauppal, jeges-iszapos áradással járhat.

Adott esetben egy nagy robbanásos kitörés esetében a 2010-es eseményekhez hasonló freatomagmás kitörés és ehhez kapcsolódó finom vulkáni hamuszemcséket tartalmazó kitörési oszlop alakulhat ki. Ennek az európai légi közlekedésre gyakorolt hatása attól függ, hogy milyen az Izland feletti szélirány. Egy másik kis valószínűségű, de nem kizárható esemény, hogy az Askja vulkáni rendszer éled fel és az Askja kalderában történik egy heves robbanásos kitörés. 1875-ben, egy a mostanihoz némileg hasonló eseménysor során, hatalmas robbanásos kitörés történt az Askja vulkánon, aminek vulkáni hamuja Skandináviáig jutott. A kitörés oka friss bazaltos magma és a vulkán alatt lévő korábbi riolitos magmakása keveredése volt, aminek most is fennáll a lehetősége.

Oldalirányú elmozdulásokat jeleznek a fekete nyilak különböző GPS állomásokon augusztus 16-a óta. A távolodás mértéke több mint fél méter. Forrás: IMO

A jelenlegi vulkáni működés nem veszélyezteti a környezetet és nem okoz gondot a légi közlekedésben. Számottevő környezeti hatása lehet azonban egy hosszú ideig elhúzódó lávaöntő kitörésnek, amennyiben nagy mennyiségű bazaltos magma kerül a felszínre, amihez jelentékeny kéndioxid gázkiáramlás is társul. Amennyiben akár a Bárdarbunga, akár az Askja vulkánon robbanásos kitörés következik be, az adott esetben hatással lehet az európai légi közlekedésre is (megfelelő szélirány esetében). A 2010-es események óta új szabályozást vezettek be, ami alapján elképzelhető, hogy egy Európa felé tartó vulkáni hamufelhő esetén kisebb légtérzárt rendelnek el, azonban ennek értékelése csak az adott eset alapján (pl. vulkáni hamu koncentrációjának ismerete) történhet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.