"Nincs minden szereplő felderítve"

Gyurcsány nevét emlegetik a moszkvai ingatlanmutyi kapcsán

Az úgynevezett moszkvai ingatlanügyben gyanúsított három személy esetében megvan a szökés veszélye, illetve - mivel még nem teljes a nyomozat kép - a tanúk befolyásolásának, a bizonyítékok elrejtésének a veszélye is fennáll.

2011.02.10 17:17ma.hu/duna tv/MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Erről Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában beszélt csütörtök reggel. Az ügyészségi szóvivő kijelentette: a jelenlegi gyanúsítotti kör egy "pillanatnyi" kép; a Főügyészség úgy érzi, hogy nem lehet végső mérleget vonni, további bizonyítás szükséges, "nincsen minden szál elvarrva, nincs minden szereplő felderítve."

Az ügyben a megalapozott gyanú kiindulópontja, hogy 2008 márciusában az akkori moszkvai nagykövet adásvételi szerződést kötött egy külföldi bejegyzésű gazdasági társasággal 23,6 millió dollár összegre -ennyiért értékesítette a moszkvai kereskedelmi központ épületét.

Ezzel két gond is volt az eljárás adatai szerint – mondta Fazekas Géza.

Az értékesítés egyrészt a vagyonkezelésre vonatkozó magyar jogszabályok megkerülésével és megszegésével történt, másrészt jóval a forgalmi piaci érték alatti áron. Moszkva ugyanis ingatlan szempontból a világ egyik talán legdrágább országa – és ez már így volt 2008-ban is, hangoztatta a szóvivő.

Utólagos pályáztatás, árfolyamveszteségek Az ezt követő események teszik a dolgot igazán érdekessé. Néhány napon belül a vételár túlnyomó többségét, 21,3 millió dollárt át is utalt a vevő cég a magyar államnak.

Ez után - a nyár folyamán és ősszel – megpályáztatták azt az ingatlant, amit korábban, márciusban már értékesítettek; ezzel azt a látszatot igyekeztek kelteni az ügyben érintett személyek, hogy minden a vonatkozó magyar jogszabályoknak történt az értékesítés során.

“Egy zárt meghívásos pályázatra került sor a már eladott és kifizetett ingatlan vonatkozásában, amely pályázatra meghívták a márciusi vevőt, és őt is hirdették ki végül nyertesnek.

A pályázaton a vevő már 2,3 millió dollárral kevesebb árat kínált, és ezt az ajánlatot fogadták el nyertes pályázóként. November ötödikével az új szerződés is megszületett ezen kisebb összegre – mintegy deklarálták, hogy e későbbi nyertes által márciusban már kifizetett pénzt mintegy betudják annak, hogy az ingatlan ki van fizetve” - ismertette az ügyészség hátteret és az ügyészség szempontjait Fazekas Géza.

A szóvivő további problémaként említette, hogy a március és november közötti árfolyammozgások okán 742 millió forint vagyoni hátrány érte a magyar államot árfolyamveszteség formájában.

“Ha ez az ingatlan értékéhez képest alacsony, 21,3 millió dolláros vételár novemberben és nem márciusban folyik be a magyar államhoz, akkor ez ennyivel, 742 millióval nagyobb összeget jelentett volna az átkonvertálás után forintban” - hangoztatta a szóvivő.

Elővezetik az egyik gyanúsítottat (fotó: MTI)


A moszkvai ingatlan valós piaci értékre vonatkozó kérdésre Fazekas Géza úgy reagált: ötvenkétmillió dollárt állapított meg az eljárásba bevont és a helyszínen is vizsgálódó ingatlanszakértő; ami 30,7 millió dollárral, 6 milliárd 150 millió forinttal több, mint amennyit az ingatlanért kifizettek 2008 márciusában.

Lett volna lehetőség szabályosan pályáztatni

Az ügyészségi szóvivő azt mondta: ismeri azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a magyar állam mintegy kényszerpályán mozgott az adásvétel során, mivel csak ezzel az egy, az orosz fél által mintegy kijelölt vevővel lehetett volna szerződést kötni ( a telek ugyanis az orosz állam tulajdona volt az adásvételkor – a szerk.). Ezzel kapcsolatban Fazekas Géza azt mondta: az orosz állam jóváhagyása valóban kellett az üzlethez. De – tette hozzá – egy dolog az, hogy a nemzetközi szerződéseket be kell tartani, de ugyanúgy a magyar jogszabályokat is.

“A későbbi pályáztatás, vagy legalábbis annak a megkísérlése, az ügy úgymond lepapírozása, azt bizonyítja, hogy igenis lett volna lehetőség arra, hogy egy szabályos, meghívásos pályázat keretében kíséreljék meg a legoptimálisabb vételárat kínáló vevőt kiválasztani, és nem csak utólag azt a látszatot kelteni, mintha egy szabályos eljárás történt volna. Természetesen nem cáfolom azt, hogy az orosz félnek volt szava a kérdésben, de nem az orosz partner mondta meg, hogy pontosan kivel és milyen vételáron kell szerződni” - hangsúlyozta a szóvivő.

Még több bizonyításra van szükség

Annak alapján, amit eddig a Főügyészség tud, az tűnik ki, hogy államtitkári szinten hoztak döntéseket az ügyben? - kérdezte a Hattól nyolcig. Fazekas Géza úgy reagált: nem lehet végső mérleget vonni a nyomozásban, nem véletlen, hogy a Legfőbb Ügyészség négy hónappal meghosszabbította a nyomozást a Főügyészség kérésére. “Ez egy pillanatnyi kép három gyanúsítottal; a Vagyonkezelő volt vezérigazgatójával, a volt moszkvai nagykövettel és a külügyminisztérium volt államtitkárával.

Pillanatnyilag ez a kör az, akiknek az őrizetbe vétele mellett most az előzetes letartóztatását is indítványoztuk – de nem is állítjuk, hogy teljes lenne a kép” -hangzott az interjúban.

Az ügyészségi szóvivő emlékeztetett: tegnap (szerdán) kapták meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökének beadványát és a csatolt bizonyítékokat, amelyeket vélhetően megvizsgálnak az eljárás keretében. De ettől a beadványtól függetlenül is, maga a Főügyészség is úgy véli, hogy még további bizonyítás szükséges, nincsen minden szál elvarrva, nincs minden szereplő felderítve.

Szabadlábra helyezték a volt külügyi államtitkárt

Szabadlábra helyezte Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróság; az ügyészség fellebbezett a határozat ellen, így az nem jogerős.

A három érintett előzetes letartóztatását a Központi Nyomozó Főügyészség előző nap kezdeményezte a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanjának elidegenítésével kapcsolatban. A kedden őrizetbe vett gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint - az árfolyamveszteségre is tekintettel - a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Dezső Antal, Tátrai Miklós ügyvédje a tárgyalás után újságíróknak elmondta, hogy a bíróság szerint nem álltak fenn az előzetes letartóztatás feltételei, semmilyen kényszerintézkedés nem indokolt a gyanúsítottakkal szemben. Papp Gábor, Horváthné Fekszi Márta védője "jogszerűnek és tisztességesnek" nevezte a döntést. A bíróság épületéből távozó gyanúsítottak egyike sem nyilatkozott a sajtó képviselőinek.

A csütörtök délelőtt kezdődött tárgyaláson mintegy egy órán keresztül hallgatták meg a volt államtitkárt, majd a másik két gyanúsított következett. A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanának elidegenítéséről.

A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jelentősen alacsonyabb összeg az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél.

A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra konvertálták át.

Az ügyészség szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről mind Horváthné Fekszi Márta akkori államtitkár, mind pedig Tátrai Miklós tudott, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg.

Rendőrök kísérik ki az előzetes letartóztatásról folytatott tárgyalásról a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítése ügyének egyik gyanúsítottját (fotó: MTI)


A Kommerszant a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség értékesítéséről

A Kommerszant című tekintélyes orosz gazdasági-politikai napilap csütörtökön beszámolt arról, hogy Budapesten előállítottak több tisztségviselőt, akiknek közük lehet a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületének vitatott értékesítéséhez.

A cikk ismertette az előállítottakkal szemben megfogalmazódott vád lényegét, a korábbi vizsgálatot, a magyar lapokban megjelent részleteket, és idézte a magyar külügyminisztérium 2009-ben kiadott közleményéből azt, hogy a magyar tulajdonban lévő épület a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között 1973. március 22-én kelt jegyzőkönyv értelmében kizárólag "a Szovjetunió kormányának" az egyetértésével kerülhet harmadik fél tulajdonába.

Ezt a jegyzőkönyvet 1996-ban besorolták azon szerződések közé, amelyek érvényesek maradtak Oroszország és a Magyar Köztársaság között.

"Mindebből következően az üzlet mindkét ország kormányának hozzájárulásával ment végbe. Éppen ezért az üzlet megkötésében részt vevő tisztségviselők iránt megnyilvánuló ügyészségi figyelmet magyar megfigyelők hajlamosak azzal magyarázni, hogy a tényleges célpont Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök lehet, aki jóváhagyta a kereskedelmi kirendeltség épületének eladását.

Jelenleg a magyar parlamentben ő a baloldali ellenzék egyik vezetője" - állapította meg a tudósító, Fjodor Lukjanov.

Az MTI egy neve mellőzését kérő jogásztól megtudta: az engedélyezéshez orosz részről kormányhatározatra volt szükség. Orosz források szerint nem tudni, Viktor Vekszelberg, vagy Oleg Gyeripaszka oligarcha volt-e a vevő, s ez nem is deríthető ki, mivel bizonyosan egyik sem írta alá a szerződést névvel és lakcímmel, hanem offshore cég útján intézte az adásvételt. Mindenesetre később az épület az orosz Állami Vagyonkezelőhöz (Roszimusesztvo) került, és jelenleg a regionális fejlesztési minisztérium tulajdonában van.

Ami a környékbeli ingatlanárakat illeti, azokat nehéz egyértelműen megállapítani. Több orosz ingatlankereskedő cég szerint gyakorlatilag Moszkva egész területe az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában van, s a telkeket többnyire csak bérbe adják.

Néha van példa eladásra is, de az árak nem válnak ismertté - mondták.

Mindenesetre a mindvégig orosz tulajdonban lévő telek igen jó helyen van, a Krasznaja Presznya metróállomás mellett, a volt amerikai nagykövetség közelében, néhány percnyi gyalogútra a belvárost körülölelő moszkvai körúttól, a Szadovoje Kolcótól.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.