Csillagokból olvas a kormányfő?

Orbán: 2020 előtt elképzelhetetlen a magyar euró

"A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

_{2011.02.05 12:40}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A miniszterelnök a pénteki brüsszeli Európai Tanács-ülésen történtekkel kapcsolatban leszögezte: Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna tagállamainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik.

Orbán Viktor kiemelte: abban egyetértettek az uniós állam- és kormányfők, hogy az európai gazdaság nincsen túl a válságon, és a helyzet rendkívül veszélyes. "Nagy hullámok közelednek az európai gazdaságok felé" - fogalmazott a miniszterelnök, ugyanis az uniós tagállamok adóssága gyorsuló ütemben nő, az adósságválság nem állt meg, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor 2014-2015-re az államadósság mértéke átlagosan számolva 100 százalék fölé fog emelkedni a tagországokban.

A kormányfő hangsúlyozta: ennek tükrében állapodtak meg pénteken Brüsszelben arról, hogy német-francia javaslatra versenyképességi paktum néven ezentúl rendszeresen találkoznak egymással a 17 euróövezeti tagország állam- és kormányfői.

Az első ilyen találkozó márciusban lesz. Ezeken a találkozókon külön, csak rájuk vonatkozó gazdasági és politikai döntéseket hoznak majd az eurózónához tartozó országok. Orbán Viktor szerint az eurót használó 17 tagállam olyan súlyosnak ítéli meg a helyzetet, hogy szerintük "az euró megmentése olyan speciális döntéseket igényel", amely indokolja egy ezzel a céllal létrejövő tanácskozási rendszer felállítását.

A miniszterelnök elmondta: a német-francia javaslat olyan részleteket tartalmaz, mint például a 17 euróövezeti ország nyugdíjkorhatárának vagy társaságiadó-alap kiszámításának egységesítését, illetve egységes alkotmányos fékek beépítését az államadósság maximalizálása érdekében.

Orbán Viktor úgy foglalta össze a helyzetet: "a 17 érintett ország vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a 27-ek keretein belül nem tudják kezelni az eurózóna válságát, ezért 17-en fogják megoldani azt, eddig szokatlan eszközökkel". A miniszterelnök leszögezte: ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, pusztán arról van szó, hogy egyetlen pénz sem tud megállni a lábán, ha nincsen mögötte egységes költségvetési vagy adópolitika. Orbán Viktor szerint ezt egyébként akkor kellett volna megalkotni, amikor létrehozták az eurót.

"A hajót meg kell erősíteni"

A teendőkkel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: "a hajót meg kell erősíteni, biztonságossá kell tenni, és korszerűsíteni kell, mielőtt ideérnek a hullámok. Együtt hajózunk, de hogy kinek sikerül megerősíteni a maga hajóját, és kinek nem, kit sodor el a víz, ki süllyed el, és ki marad talpon, ki tud bent maradni a kötelékben, és ki nem, az mindenkinek a saját dolga".

A magyar "hajó megerősítésének" egyik lépése a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken Brüsszelben bejelentett stabilitási alap is. A 250 milliárdos alapról szóló kormányrendeletet várhatóan hétfőn írja alá a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány nem enged a 3 százalék alatti költségvetési hiánycélból, és az államadósság csökkentéséből sem.

Arra a kérdésre, hogy akkor honnan lesz meg a 250 milliárd, Orbán Viktor azt felelte: ez Matolcsy György és államtitkára dolga: a nemzetgazdasági miniszter döntött úgy, hogy egy stabilitási alap felállítását javasolja, és annak mértékét is ő határozta meg. A miniszterelnök kiemelte: ezt a stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha azt a gazdaság helyzete megengedi, és "elmúlt a veszély."

Orbán Viktor szerint a stabilitási alap tulajdonképpen azt a helyzetet akadályozza meg, hogy ma nem látható külső események hatására módosítani kelljen a költségvetést - amiről ma egyébként szó sincsen -, illetve az alap megnyugtatja a piacokat is.

A miniszterelnök hangsúlyozta azt is: örül, hogy az eurózóna tagállamai "meg fogják menteni és erősíteni az eurót", ami szerinte "szép jövő előtt áll". Magyarországnak ezalatt a saját dolgával kell foglalkoznia, hogy hamarosan az legyen a kérdés, hogy mikor vezetjük be az eurót.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország viszont nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.

"Lassú mozgású sport" a monetáris politika

Az euró-forint árfolyam lehetséges alakulásával kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: nem szabad hagyni, hogy csak az euróövezeti országok erősítsék meg a közösségi valutát, hanem a magyar kormánynak a forint erősítésén kell dolgoznia, és akkor nem lehet probléma. A miniszterelnök szerint a következő 2-3 hónapban a monetáris politika átalakításával létre kell hozni a kormány és az új, kibővülő monetáris tanács között az együttműködés higgadt és hatékony formáját, a mostani ugyanis káros a gazdaságra. A kormányfő szerint "újra meg kell nyitni" a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szól. Orbán Viktor hangsúlyozta: a monetáris politika "a lassú mozgású sportok közé tartozik", vagyis nyugodtság kell hozzá, nem "rángatással" kezelni. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: tévesek azok a sajtóhírek, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!