Erősödik a forint

"Rúgott egyet a devizahitelesekbe" - Simor távozását sürgetik

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfőn.

_{2011.01.24 16:51}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A monetáris tanács az inflációs kockázatok miatt döntött az alapkamat emelése mellett, és a következő hónapokban is az inflációs kockázatok mérlegelése alapján határoz a további kamatemelés szükségességéről - szögezte le a kamatdöntésről kiadott közleményében a jegybank.

Az infláció a közlemény szerint a gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A középtávú inflációs kilátásokat illető legfőbb kockázatot a monetáris tanács abban látja, hogy a tartósan cél feletti inflációnak a várakozásokra gyakorolt hatása miatt a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.

A tanács előtt három javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatemelés, az 5,75 százalékos kamat tartása, illetve 25 bázispontos kamatcsökkentés.

Simor András szerint a kamatemelésre "nagyon szoros szavazás" után került sor. A monetáris tanács az inflációs várakozásokat a 3 százalékos inflációs célon kívánja lehorgonyozni - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki szerint a kamatdöntés is a testület e melletti elkötelezettségét mutatja. A tanács tavaly novemberi és decemberi ülésén ugyancsak 25-25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot. Előtte tavaly április óta az 5,25 százalékos mélyponton állt az alapkamat. A további kamatdöntéseket az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint leginkább a februári intézkedés-csomag piaci fogadtatása befolyásolja majd, amennyiben az kedvező lesz, a márciusban felálló új összetételű monetáris tanács a kamatok mérséklésére voksolhat.

A forint árfolyama a jegybanki kamatemelésre átmenetileg erősödött, majd korrigált. Az eurót délután fél ötkor 274,80 forinton jegyezték a péntek délutáni 273,85 forint után. A jegybanki kamatdöntést megelőző fél órában a forint erősödni kezdett, majd a kamatemelés után árfolyama egészen 273,85-ös euró jegyzésig jutott el. Később a forint korrigált, és a kora délutáni órákra ismét eljutott a 275 feletti euró jegyzésekig. A forint árfolyama összességében a 274,50-es euró jegyzés másfél forint széles környezetében ingadozott hétfőn.

A BÉT-en a 14 órakor napvilágot látott kamatdöntés csak 50-60 pontos "turbulenciát" okozott.

Simor: Szoros szavazás után emelt kamatot a monetáris tanács

A jegybank elnöke ismertette, hogy a tanács előtt három javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatemelési, az 5,75 százalékos kamat tartására vonatkozó, illetve 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat. Az MNB a múlt év novemberében és decemberében is emelte a kamatot 0,25-0,25 százalékponttal.

Az alapkamat 2010. január 26 - 2010. február 23. között állt 6,00 százalékon. A monetáris tanács az inflációs várakozásokat a 3 százalékos inflációs célon kívánja lehorgonyozni - mondta Simor András, aki szerint a kamatdöntés is a testület emelletti elkötelezettségét mutatja.

Hozzátette, hogy az inflációs várakozásokról nagy vita volt.

A kamatemelésnél nem játszott szerepet az ország kockázati megítélésének alakulása, mert az a hónap folyamán "hullámvasúton mozgott", lényegében változatlan maradt - jelezte Simor András.

Az infláció szempontjából pozitív fejleménynek nevezte, hogy noha a decemberi inflációs adat magasabb volt a vártnál, a piaci szolgáltatásoknál azonban a béradatok elmaradtak a várakozásoktól.

Simor szavaira gyengült vissza a forint

Hiába kezdett gyors izmosodásba az alapkamat-emelés után, az erő hamar elillant: Simor András jegybankelnök 3 órakor kezdődő sajtótájékoztatója alatt gyengülésnek indult a forint.

A Magyar Nemzeti Bank 2-kor tette közzé a monetáris tanács hétfői döntésének eredményét, melynek értelmében 25 bázisponttal 6%-ra emelte az irányadó rátát. Az ezt követő percekben érzékelhető erősödés bontakozott ki a forint piacán, az euróval szembeni jegyzések a 273,80-as szint alatt is megfordultak - írja a portfolio.hu.

A kamatemelés indokaként elmondta: folytatódik a világban a nyersanyagok és az olaj árának emelkedése, ez aggodalomra ad okot. A tanácsban többen az inflációs várakozások emelkedése miatt szavaztak az emelésre - közölte a jegybank elnöke.

A hazai bankrendszer helyzetét elemezve Simor András szólt arról, hogy a jegybank szerint nincs még fordulat sem a bankok lakossági, sem a vállalati hitelezésében.

Ezt támasztja alá az a szeptember végi adat, amely szerint a nem teljesítő hitelek (a 90 napon túl késedelemben lévő törlesztések) állománya a vállalati hiteleken belül 12,5 százalék, a lakossági hiteleken belül 10,6 százalék volt. Az óvatos hitelezési magatartás azzal is magyarázható, hogy a bankok tavalyi tőkearányos nyeresége négy százalékra romlott az előző évi 12 százalékról - jelezte Simor András.

Bejelentették az is, hogy a "Jelentés az inflációról" szóló kiadványt az MNB Monetáris Tanácsa a jövőben márciusi, júniusi, szeptemberi és a decemberi ülésén tárgyalja, majd ezt követően teszi közzé.

A monetáris testület ebben az összetételében utoljára februárban ül össze, mivel a négy külső tag megbízatása március elején lejár, s az új tagokat a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés választja.

Simor András távozását sürgeti a Jobbik

A Jobbik szerint a magyar gazdaság kibontakozásának legfőbb akadálya a jegybank, ezért Simor Andrásnak távoznia kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éléről.

Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes hétfői közleményében megdöbbenésének ad hangot, amiért az MNB újabb 25 bázisponttal emelte az alapkamatot hétfőn. Véleménye szerint a döntést sem a magyar gazdaság helyzete, sem kilátásai nem indokolták, így az csak a "spekulatív tőkének" tett újabb gesztusként értékelhető.

A jobbikos politikus azt írta: úgy tűnik, a jegybanknak "semmi sem drága ahhoz, hogy keresztbe tegyen a gazdasági növekedést megcélzó kormányzati gazdaságpolitikának".

Hegedűs Tamás úgy véli, hogy a hétfői döntés káros hatásaként több tízmilliárdos - és mivel ez a rövid idő alatt a harmadik kamatemelés: összességében százmilliárdos - többletkiadás fogja terhelni a büdzsét. Ennyivel kevesebb juthat vállalkozásfejlesztésre és a közszolgáltatások ellátására, vagy ennyivel nő a költségvetési hiány - teszi hozzá.

Kitér arra is, a tartósan magas jegybanki alapkamat azt is jelenti, hogy a magyar vállalkozások továbbra is csak drága hitelhez juthatnak, ami erősíti versenyhátrányukat a külföldről olcsó hitelhez jutó multikkal szemben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!