100 ezer forintra emelkedik a minimálbér

Három javaslat az adó- és járulékterhek csökkentésére

Három lehetséges, 2009-től megvalósítható adóváltoztatási koncepció hatásairól küldött hatástanulmányokat a miniszterelnök a parlamenti pártok frakcióvezetőinek. A Miniszterelnöki Hivatal honlapján is olvasható tanulmányokat kiegészítették Bokros Lajosnak az Élet és Irodalom legújabb számában megjelent adójavaslatának hatáselemzésével.

_{2008.03.03 19:32MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A járulék fókuszú közteher csökkentési javaslat abból indul ki, hogy a munkáltatói járulékterhek mérséklése egy lépésben 33 százalékkal, de a kiterjesztés fokozatosan valósulhat meg. Első lépésként 2009-ben a hazai mikro és kisvállalkozások számára teszi lehetővé a bérterhek jelentős csökkenését. A javaslat szerint a munkabért terhelő jelenlegi 32 százalékos járulék 20-22 százalékra csökken valamennyi vállalkozásnál a tíz legalacsonyabb keresetű dolgozó után, s legfeljebb a minimálbér 1,5-2-szereséig. 

Az államháztartás nettó adóbevételéből 250-300 milliárd forint esik ki. Az szja fókuszú közteher csökkentési javaslat főképp a személyi jövedelemadó terheket csökkentené, de emellett sor kerülne a munkáltatói járulékok mérséklésére és az iparűzési adó csökkentésére is. A csomag az államháztartás nettó bevételeit 420 milliárd forinttal mérsékelné. A harmadik koncepció, a bérek szuperbruttósítása, a gazdasági növekedésben kulcspozíciót elfoglaló foglalkoztatottak bérköltségeit csökkentené az alacsony jövedelmet bevallók kárára. 

A javaslatot a GKI Gazdaságkutató dolgozta ki, s a koncepció eltörölné a havi 1.950 forintos egészségügyi hozzájárulást (eho) és mindenki számára havi 10 ezer forintos kötelező egészségügyi befizetést, úgynevezett kártyapénzt ír elő. (A nyugdíjasok, a gyerekek és a szociálisan rászorultak után az állam fizet.) Az államháztartásnak ez 250-300 milliárd forintjába kerülne. 

A járulék fókuszú javaslatra, amely abból indul ki, hogy a következő években - az adócsökkentésre létrejövő források függvényében - az alacsonyabb járulék egyre több munkavállalóra (2010-ben 20 főre, később 50, 100 majd valamennyi munkavállalóra) terjed ki, és fokozatosan emelkedik a kedvezményes járulék jövedelemhatára is. 

Így néhány év alatt elérhető, hogy a munkáltató járulékterhe a mai 32 százalék helyett 20-22 százalék legyen. A paraméterek megválasztásától függően (minimálbér 1,5 vagy 2-szeres, a járulékcsökkenés 10 vagy 12 százalékpont) a járulékcsökkenés 140-170 milliárd forinttal csökkenti a bérek közterheit.

A javaslat másik eleme: két lépésben, 2009-2010-ben megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho), a jelenlegi 1.950 forintról 2009-ben 1.050 forintra, majd 2010-ben nullára. Amennyiben 2009-ben 1.950 forintról 1050 forintra csökken az eho összege, ez 35 milliárd forintos további bérteher csökkenést jelent a vállalkozásoknak.
 
Mindezek hatására az adóék az átlagkeresetűeknél a jelenlegi 54-ről jövőre 48,9 százalékra csökken. (Az adóék a személyi jövedelemadó és a járulékok összegének viszonyát fejezi ki a bérköltség százalékában, azaz 54 százalékos adóék esetében a kifizetett bér 46 százalékát kapja meg a munkavállaló.) A javaslat harmadik eleme: emelkedik a személyi jövedelemadó sávhatára (1,7 millióról 1,9 millióra) és/vagy tovább szélesedik az adókedvezményt igénybevevők száma. 

Amennyiben csak a sávhatár emelésére kerül sor, az 40 milliárd forint többletjövedelmet hagy a dolgozóknál, ha ez kiegészül az adókedvezmény további szélesítésével, akkor a jövedelemtöbblet már 70 milliárd forint. A javaslat negyedik eleme: megszűnik a vállalkozások négy százalékos különadója, a társasági adó kulcsa 16 vagy 18 százalékra csökken - ez 20-80 milliárddal csökkenti a vállalkozások adóterhelését.
 
A csomag a felsorolt lépések eredőjeként az államháztartás adóbevételeiből 300-330 milliárd forintot visz el, ugyanakkor az adóátrendező lépések 50-80 milliárd forint többletbevételt jelentenek, azaz a nettó hatás 220-250 milliárd forint összegű adókiesés. A javaslathoz csatolt hatástanulmány szerint a lakosság jövedelme a személyi jövedelemadó csökkentés hatására 40-70 milliárd forinttal emelkedne. (A köz- és versenyszféra 3,2 millió munkavállalója közül 2,3 millió munkavállaló - a 100 ezer forintnál magasabb keresetűek - adóterhe csökken, 0,9 millió - havi 100 ezernél kisebb keresetűé - munkavállalóé változatlan marad. 

A vállalkozások jövedelme az adóváltozások együttes hatására 150-180 milliárd forinttal nő. A javaslat makrogazdasági következményei azt mutatják, hogy a járulékcsökkentés fehérítő hatására a versenyszférában a tervezettnél gyorsabb lesz a bruttó keresetek növekedése, a nettó kereseteket pedig a személyi jövedelemadó terhek csökkentése is emeli. Így a tervezettnél némileg magasabb lesz a reálkereset növekedése (2009-ben 1,5 százalék helyett 2,4 százalékra nő).

	[1/2]
1. oldal 2. oldal

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter