Világgazdaság

Brit miniszterelnök: a gyerekek jövőbeni energiaellátási biztonsága nem függhet külföldi diktátoroktól

Engedélyezték a kitermelés elkezdését a legnagyobb brit tengeri olajmezőn.

2023.09.29 07:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint azért volt szükség a legnagyobb, művelés alatt még nem álló brit tengeri nyersolajlelőhely kiaknázásának engedélyezésére, mert a gyerekek nem nőhetnek fel úgy, hogy energiaellátási biztonságuk Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonló "külföldi diktátoroktól függ".

Sunak a BBC brit közszolgálati televízió skóciai adásának nyilatkozva csütörtök este kijelentette: ő is azt pártolja, hogy Nagy-Britannia minél nagyobb mértékben fedezze energiaigényeit tengeri szélerőművekkel vagy nukleáris energia felhasználásával, de az átmeneti időszakban a szénhidrogén-alapú energiahordozókat is import helyett hazai forrásból kell beszerezni.

A brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként a Nagy-Britanniát megillető északi-tengeri szénhidrogénvagyon kitermelésének szabályozásáért felelős felügyeleti szerv (North Sea Transition Authority, NSTA) engedélyezte a kitermelés megkezdését a skóciai Shetland-szigetektől északnyugatra fekvő Rosebank lelőhelyen.

A koncesszió két tulajdonosa, a norvég állami tulajdonban lévő Equinor és a Londoni Értéktőzsdén jegyzett brit Ithaca Energy várhatóan 2027-től lát hozzá az olajmező kiaknázásához.

Az Északi-tenger és az Atlanti-óceán földrajzi határvidékén fekvő Rosebank az eddigi feltáró vizsgálatokra alapozott becslések szerint 300-500 millió hordó nyersolajat rejthet. Az Equinor jelenleg 325 millió hordónyi olaj kitermelését tervezi a mező alatti tengeri talapzatból.

A lelőhely művelésének engedélyezési eljárását folyamatos tiltakozások kísérték a környezetvédő csoportok részéről.

A konzervatív párti brit kormány azonban már korábban jelezte, hogy a brit gazdaság energiaimport-függésének csökkentése végett több száz új északi-tengeri olaj- és földgázkitermelési engedély kiadását tervezi, azzal együtt is, hogy meghirdetett célja változatlanul a brit gazdaság nettó karbonsemlegessé válása 2050-re.

Rishi Sunak az új kitermelési engedélyek tervének néhány héttel ezelőtti bejelentésében úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió óta minden eddiginél fontosabbá vált Nagy-Britannia energiaellátási biztonságának megőrzése, és ebben kulcsszerepük van az északi-tengeri lelőhelyeknek.

Sunak az új engedélyek tervéről szóló parlamenti tájékoztatójában is azt mondta: az elsődleges cél az, hogy "Nagy-Britanniából lehessen fedezni Nagy-Britannia energiaigényét", mindenekelőtt azért, hogy "a Putyinhoz hasonló zsarnokok" a jövőben ne használhassák zsarolásra alkalmas fegyverként az energiahordozókat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.