Mezőgazdaság

A gabonapiac helyzetéről tanácskoztak a debreceni Farmer Expón

A háborús helyzet határozza meg a világpiaci árakat, ezért szinte naponta kell figyelni azok alakulását az értékesítőknek.

2023.08.17 20:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elmúlt 5-7 évben keresleti piac volt a gabonára, most kínálati piac van, a termelőknek maguknak kell vevőt keresniük a terményeikre - mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke csütörtökön a debreceni Farmer Expón, a gabonapiac helyzetéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi osztályának elnöke azt mondta, a háborús helyzet határozza meg a világpiaci árakat, ezért szinte naponta kell figyelni azok alakulását az értékesítőknek.

A termelési nagyságrendek érzékeltetésére elmondta: a világ gabonatermése 2290 millió tonna, Magyarországon az idén mintegy 20 millió tonna gabona terem. Ebből a búzatermés a világon 290 millió, míg Magyarországon 5,6 millió tonna.

Tavaly az orosz-ukrán háború árpánikot okozott, a két ország ugyanis a világ gabonatermelésének egyhetedét adja, mintegy 120 millió tonnát. A világpiacon megforduló búza 25 százaléka orosz vagy ukrán eredetű volt - ismertette a szakember, megjegyezve, hogy az elmúlt több mint egy évben Ukrajnából elszállított 70 millió tonna áru 40 százaléka, több mint 30 millió tonna a nyugat-európai piacokra került, nem jutott el Afrikába.

Petőházi Tamás szerint tavaly ősszel az Európai Unió lassan reagált a helyzetre, és átgondolatlanul erőlteti a szárazföldi kiszállítást.

Ha ehhez megadják a tonnánkénti 30 ezer forint szállítási támogatást, az tönkreteszi a magyar gazdákat - hangoztatta.

Ehhez kapcsolódva Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, Magyarország álláspontja szerint sem a szeptember 15-én lejáró határidőtől, sem december 31-től nem szabad megnyitni a határokat az ukrán gabona előtt.

Szabályozatlanul nem jöhet ukrán gabona az országba, és határozottan nemet mondunk a tervezett tranzittámogatásra - mondta.

A legnagyobb gondnak nevezte, hogy "az oroszok megszerezték a hagyományos ukrán piacokat, az ukránok pedig elárasztják gabonával az európai piacokat".

A Magosz elnöke tájékoztatása szerint az idei magyarországi búzatermés 30 százaléka étkezési, 70 százaléka takarmánybúza.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: az étkezési búza felvásárlási árában várható emelkedés, de a takarmánybúza tonnánkénti ára akár 60 ezer forint alá is mehet, ezért utóbbi mielőbbi értékesítését javasolta a gazdáknak.

Pepó Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem agrárprofesszora hozzátette: a gabona-, ezen belül a búzapiacot ma a szereplők - termelő, malom, sütőipar - parciális érdekei szabdalják, holott együttműködve mindenki megtalálhatná a számítását.

A szakember szerint kevesebb fajta búzát kellene nagyobb területen termelni Magyarországon, mert az itthon termelt 150 búzafajtából "nem lehet összeállítani ezer tonna egységes tételt".

Hozzátette: finomítani kell a magyarországi búzatermesztési technológiát, és már a vetés előtt tudniuk kellene a gazdáknak, hogy milyen piacon akarják értékesíteni a terményt. Ehhez igazodva kellene fajtát és technológiát választani - javasolta a professzor a debreceni gabona-tanácskozáson.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.