Ellátás

Így változik a nyugdíjkorhatár

A jövő nyugdíjasai még tovább fognak dolgozni.

2019.09.04 08:17ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nyugdíjak finanszírozásának fenntarthatóságában a legfontosabb kérdés a munkaerőpiacon és a nyugdíjban eltöltött évek közötti megoszlás lesz - derül ki egy, az OECD közelmúltban megjelent tanulmányából, amelyet a napi.hu ismertetett. A jelenlegi jogszabályokban rögzített korhatáremelések vélhetően elégtelenek lesznek a rendszer egyensúlyban tartásához, ráadásul a nyugdíjjuttatások is várhatóan alacsonyabbak lesznek a jelen nyugdíjaknál.

Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése az OECD tagállamaiban a 2017 közepéig ismert jogszabályok alapján átlagosan lassan körülbelül három évvel fog emelkedni az 1940-ben születetteknek megállapított 63 évről 66 évre az 1990-es években születettek számára. A legnagyobb ugrás azokban az országokban lesz, ahol a nyugdíjba vonulás korhatárát a várható élettartamhoz kötötték.

Az 1940-es és az 1996-os (a munkaerőpiacra most belépő) generáció esetében a 65 éves kornál várható élettartam várhatóan átlagosan 6,5 évvel emelkedik. Az OECD tanulmánya azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy bár több tagállam megemeli az öregségi nyugdíjkorhatárt, a jelenleg ismert jogszabályokban rögzített korhatárváltozás alacsonyabb annál, mint ami az aktív és a nyugdíjas életperiódus közötti egyensúly fenntartásához szükséges lenne. Az 1940-es és az 1996-os generációk között ugyanis a nyugdíjban töltött évek közel 10 százalékkal emelkednek. Ez azt jelenti, hogy az egyensúly megtartásához az 1996-os generációnak a nyugdíjkorhatára átlagosan 67,2 évnél kellene hogy legyen szemben a jelenlegi jogszabályokból adódó 65,8 helyett.

A tanulmány szerint a jövőbeli öregségi nyugdíjkorhatár csak Kolumbiában, Franciaországban, Görögországban, Luxemburgban, Szlovéniában és Törökországban marad 65 év alatt. A tagállamok közül 18-ban lesz 65 év a nyugdíjkorhatár - köztük Magyarországon is -, Dániában, Olaszországban, Hollandiában viszont 70 év fölé emelkedik a következő ötven évben.

Hazai helyzet

Magyarország is azon OECD-tagállamok közé tartozik, ahol 65 évre emelkedik fokozatosan 2022-ig a nyugdíjkorhatár és egyelőre nincs is jogszabályban rögzítve további korhatáremelés. Csakhogy legutóbb az Eurostat tanulmánya hozta ki, hogy hazánkban 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés ne csökkentse jelentősen a nyugdíjasok életszínvonalát. Ez abból adódik, hogy idén minden hatodik, 2030-ban viszont már minden negyedik magyar 65 évesnél idősebb lesz; a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam jelenleg 21 év a hölgyek és 16 év a férfiak esetében, s e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik mindkét nem esetében; történelmi mélypontra zuhan az ugyanebben az időszakban munkaképes korba lépő fiatalok száma - vagyis sokkal kevesebb lesz a járulékfizető.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.