SUPER-konferencia

Csepreghy: 2020 után megszűnik a mostani fejlesztéspolitikai rendszer

A Magyarország uniós tagságának eredményeként kiépült, a fejlesztéseket 2004 óta szolgáló fejlesztéspolitikai rendszer 2020 után megszűnik, vagy jelentősen csökkenni fog a keretösszeg.

2015.06.30 19:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden a SUPER - Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat egri állomásán beszélt erről.

Csepreghy Nándor szerint talán ez a hétéves periódus az utolsó, amikor lehetőségünk van megteremteni a tízmilliós piacon működő gazdasági szektor számára a növekedés esélyét, amelyet az erősebb és szerencsésebb történelmi fejlődésen átesett nyugat-európai országok biztosítani tudtak a saját gazdasági szereplőiknek.

Rámutatott: a 2014 és 2020 közötti időszak arról fog szólni, miként lesz a kormány képes - a gazdasági élet szereplőivel összefogva - közel 800 ezer új munkahelyet teremteni, illetve miként lesz képes úgy megerősíteni a magyar vállalkozói szektort, hogy ne csak a magyar piacon, hanem régiós szinten, illetve a világpiacon is versenyképes legyen.

Csepreghy Nándor felidézte: a kormány az uniós források 60 százalékát fordítja gazdaságfejlesztésre, a pénzek átstrukturálásával az a cél, hogy az állam kevesebbet költsön önmagára, és a vállalkozói szektorral együttműködve hajtsa végre a magyar gazdaságot megerősítő fejlesztéseket.

"A következő időszak sikere azon múlik, hogy világosan meg tudjuk határozni azokat a szektorokat, ahol a gazdasági növekedést szeretnénk támogatni, illetve azokat, ahol a munkahelyteremtés a cél. A kettő nagyon élesen elválik egymástól" - hangsúlyozta.

Elmondása szerint a fejlesztendő szektorok beazonosításával, illetve támogatásával kell biztosítani a gazdaság hosszú távú növekedését, amely révén pedig csökkenteni lehet az uniós források fejlesztéspolitikai jelentőségét. Ezért a munkahelyteremtési ambíciókat elsősorban a mezőgazdaságban, a turisztikai szektorban szeretnék támogatni, míg a gazdaságfejlesztés iránya az innovációs szektor, a gépgyártás lehet egyebek között.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a pályázati lehetőségeket taglaló előadásában kitért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GINOP), amelyben több mint 2700 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Ez az előző időszakhoz képest több mint háromszoros forrásbővülés - jelezte.

A gazdaságfejlesztést helyben lehetővé tevő, helyi partnerségen alapuló Területfejlesztési és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) több mint 1300 milliárd forint érhető el, míg a Pest megyét magába foglaló régió gazdaságfejlesztését szolgáló Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) további 285 milliárd forintra lehet pályázni - tette hozzá.

Az államtitkár rámutatott: a magyar gazdaság komoly sikereket ért el az elmúlt években. A makrogazdasági mutatók biztosítékul szolgálnak arra, hogy a gazdaság immunrendszere megvéd például a görög helyzet kedvezőtlen hatásaival szemben. A gazdasági növekedés az első negyedévben meghaladta a 3,5 százalékot, a munkanélküliségi ráta 7 százalék körülire csökkent, több mint 4,1 millió ember dolgozik már. Az államadósság eközben 74 százalék alá csökkent, az infláció pedig történelmi mélyponton van - idézte fel.

Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondása szerint a mintegy 650 ezer aktív vállalkozás több mint 80 százaléka tervez fejlesztést a következő időszakban. Kiemelte, mintegy négymillió ember sorsáról van szó.

Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnökség Heves megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztosa, Eger térségének fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a mostanihoz hasonló találkozók az átláthatóságot is erősítik.

Felidézte: a KPMG nemzetközi tanácsadó cég közelmúltbeli elemzése szerint az elmúlt ciklus fejlesztési forrásainak 87 százaléka 2014 végéig már eljutott a nyertes pályázókhoz, ami azt vetíti előre, Magyarország száz százalékban fel tudta használni a 2007 és 2013 közötti ciklusban rendelkezésére álló forrásokat. Szerinte ez megerősíti, hogy jó döntés volt az irányító struktúra átalakítása.

A 2014-20-as időszakról Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a számok alapján Magyarország a költségvetési ciklus legnagyobb haszonélvezője lesz: 12 ezer milliárd forint jut az országnak, ez soha nem látott fejlesztési forrást jelent. Felidézte: korábban 660 ezer forint volt az egy főre jutó uniós fejlesztési összeg, most ez a pénz 712 ezer forint fölé emelkedik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.