Hatalmas adósságot cipelnek

Így mentené a devizahiteleseket az MNB

A nem fizető devizahitelesek átlagosan 30 százalékkal nagyobb adósságot cipelnek, mint amennyit a kölcsönnel terhelt ingatlanuk ér.

2014.05.23 16:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/anankkml

Az adósság egy részét tehát el kellene engedni, de erre csak a csökkentett törlesztőrészletek rendben fizetése után kerülhetne sor - számol be cikkében azenpenzem.hu.

A törlesztő részleteiket rendben fizető devizahiteleseken az árfolyamgát kiterjesztése és a banki erőfölény korlátozása segíthet – derül ki a tervezett jegybanki intézkedésekről az internetes portál által készített összeállításból.

Az internetes újság szerint a jegybanki szakértők a pénzügyi stabilitási jelentésben arra is kitérnek, hogy pontosan mit értenek ezeken az intézkedéseken. Az erőfölény alkalmazásaként értékelték az egyoldalú kamatemeléseket és az árfolyamrést.

Az erőfölényt pedig a jegybank szerint az átlátható árazás (a referenciakamat feletti rögzített felár), vagy a legalább öt évre rögzített hitelkamat tudná korlátozni. (Az új jelzáloghiteleket már évek óta csak így lehet árazni.)

A jegybanki jelentés szerint a fizetési hajlandóság további csökkenésének kockázata a devizahiteles probléma végérvényes megoldásáig fennmaradhat - olvasható azenpenzem.hu cikkében.

Az MNB szakértői az árfolyamgáttal kapcsolatban úgy látják: a lehetőség adósok számára kedvező kiszélesítése jelentősen mérsékelné a hitelkockázatokat.

Az MNB véleménye szerint a hosszabb, akár a futamidő végéig tartó kedvezményes törlesztés, vagy a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti tőkerész részleges elengedése elnyújtva jelentkező, kezelhető mértékű költséget jelentene.

Megjegyzik: a teherviselés megosztásánál figyelembe kell venni, hogy ha a tőke elengedését a banknak kellene állnia, akkor a számviteli szabályok szerint előre meg kéne képezni a céltartalékot az összes várható veszteségre.

A nem teljesítő devizaalapú jelzáloghiteleknél – olvasható a jelentésben – a fedezet értékénél átlagosan több mint 30 százalékkal nagyobb a fennálló tőketartozás. Megállapítják viszont azt is, hogy az adósság elengedésére van fedezet, hiszen a már megképzett céltartalékkal csökkentett adósság átlagosan már csak 80 százaléka az ingatlan becsült értékének.

A kényszerértékesítés során az MNB szerint átlagosan az ingatlanérték feléért tudják a bankok az ingatlanokat eladni. Az MNB szakértői arra a következtésre jutottak, hogy a fizetőképesség és hajlandóság helyreállítása lenne a leginkább célravezető.

Mindezt az átstrukturálásokat követően, egyedi szinten jelentősebb részleges adósság-elengedéssel lehetne elérni, amit azonban az adós ténylegesen csak akkor kapna meg, ha a csökkentett részleteket rendben fizeti.

Külön nyomatékosítják, hogy a problémát a nem teljesítő és a teljesítő devizaadósok esetén ugyanúgy kell kezelni. A csak a nem teljesítőknél történő beavatkozás ugyanis csökkentené a fizetési hajlandóságot, és azokat igazolná, akik korábban felhagytak a fizetéssel - derül ki az azenpenzem.hu összeállításából.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.