Átveszi a vezetést

2030-ra Kína lesz a világ vezető gazdasága

"A következő 10-15 évben évi 7 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani Kínában, így az ország 2020-ra a világ második legnagyobb gazdasága lesz, 2030-ra pedig már az első."

2013.07.01 13:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hszü Ming-csi, a sanghaji Európa Tanulmányok Intézetének elnöke hétfőn a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadást. 

A szakértő kifejtette: ma gyakran beszélnek a kínai gazdaságról, és e nagy érdeklődés oka, hogy az elmúlt években nagyon gyors növekedés volt tapasztalható az országban. A 9,6 millió négyzetkilométer területű országban 1,35 milliárd ember él, 52,6 százalékuk városokban lakik, a születéskor várható átlagos élettartam pedig 73,5 év. 

A gazdaságról azt mondta, hogy 8-9 százalékos volt a GDP-növekedés az elmúlt években, az infláció 2,6 százalék, a munkanélküliség pedig 4,1 százalék. Hszü Ming-csi emlékeztetett: Kína korábban a Szovjetunióhoz hasonlóan központilag tervezett gazdaság volt, az állami vállalatok határozták meg a gazdaság működését. 

"Ennek a rendszernek a hatékonysága azonban csökkent", ezért 1978-ban reformokba kezdtek - mondta. Kiemelte: az országban engedélyezték magánvállalkozások működését - ezek száma rövid idő alatt megugrott - , és beengedték a külföldi cégeket is, ezért az állami vállalatok jelentősége egyre csökkent. Mint mondta, a változtatások eredménye impozáns gazdasági növekedés és az export számottevő bővülése lett, az ipar pedig továbbra is a gazdaság legfontosabb része maradt. 

A szakértő a Kína előtt álló feladatok között említette a magánszféra további erősítését, továbbá a gazdaság strukturális változtatásait, hogy megőrizzék az eddig elért eredményeket. A feladatok közé sorolta a kormányzati munka reformját is, hogy javuljon a hatékonyság. Hszü Ming-csi szerint emellett képzettebb munkaerőre van szükség, ehhez fejleszteni kell az oktatást, és haza kell csábítani a külföldön élő magasan kvalifikált kínaiakat. Véleménye szerint fontos lenne a belföldi kereslet és a fogyasztás növelése, ehhez hozzájárulhat az urbanizáció. 

A kihívások közé sorolta az ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztését, a munkanélküliség leszorítását, a környezetvédelmet, valamint a gazdaság magas növekedési mutatóinak megőrzése mellett a hatékonyság fokozását.

Kérdésre válaszolva a kutató a magyar-kínai kapcsolatokról azt mondta, hogy azok ígéretesen fejlődnek, nő a két ország kereskedelme. Azt mondta, jó exportlehetőségek kínálkoznak Magyarországról Kínába, meglátása szerint Magyarország elsősorban mezőgazdasági termékeket szállíthatna Kínába. 

A szakértő hangsúlyozta: Kínának nyitottabbnak kell lennie külföldi piacok előtt. Sok lehetőség van a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban is, de ezek kihasználásáért mindkét országnak keményen kell dolgoznia - mutatott rá. Hozzátette: Magyarország és a magyar termékek jelenleg nem igazán ismertek Kínában.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.