Év háza 2012

Konferencia az építésügyről

A magyar építésügy jogi környezetének átalakulásáról, az örökségvédelem aktuális kérdéseiről és a Magyar Művészeti Akadémia építészettel kapcsolatos terveiről beszéltek az Év háza 2012 díj átadását kísérő hétfői budapesti konferencia előadói.

2012.10.01 17:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szaló Péter, a Belügyminisztérium (BM) területrendezési és építésügyi államtitkára a építésügyi igazgatás január 1-jétől működésbe lépő új rendszeréről számolt be. Mint emlékeztetett, az ekkor megalakuló járások lesznek az alapfokú építésügyi szakigazgatási szervek, így az állami hivatalok erősebb kontrollt tudnak gyakorolni a szakterület fellett.

Példaként a bevezetendő elektronikus építési naplót hozta fel, hozzátéve azonban: a nagyobb szigor mellett számos ésszerűsítés is megjelenik a rendszerben. A BM az építésügy átfogó szabályozásán keresztül próbál változást elérni - jegyezte meg.

Cselovszki Zoltán felidézte, az általa vezetett Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szeptember 21-én jött létre a megszűnő Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jogutódjaként.

Ezzel az egész örökségvédelem rendszere átalakult: a műemlékek és a régészeti örökség védelme a BM hatáskörébe került, míg a kulturális tárca felügyelete alatt működő Forster Gyula Központ feladata a műtárgyvédelem és a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának beolvasztásával (MNG) az állami tulajdonú műemlékek vagyonkezelése lesz - közölte.

Mint emlékeztetett, a kulturális örökség használatát a KÖH tíz évvel ezelőtti létrehozásakor három pillérre alapozták: egy nemzeti örökségvédelmi stratégia kidolgozására, az örökség innovatív kezelésére és aktív használatára, utóbbi kettő azonban nem valósult meg.

Cselovszki Zoltán kiemelte azonban a Forster Gyula Központ jövőbeli örökséggazdálkodási és szolgáltató funkcióit. Elmondása szerint részt vesznek majd a helyi szabályozási tervek megvalósításában, és szakvélemények kiírásával segítenek a helyi kormányhivatalok döntéseinek megalapozásában; a Forster Gyula Központ feladata lesz továbbá a világörökségi helyszínek kezelési tervének kidolgozása is.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága beolvadásával a központ klasszikus vagyonkezelői tevékenységet is végez november 1-jétől, az MNG Dísz téri székházában pedig életmódmúzeumot fognak berendezni.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a jövőben az MMA székházául szolgáló Pesti Vigadó rekonstrukciójáról szólva elmondta, az épület felújítása 13 hónapig állt, most azonban újra megkezdődtek a várhatóan 2,5 milliárd forintot felemésztő munkálatok, melyek eredményeképpen lényegében visszaáll a Vigadó eredeti, 1865-ös állapota.

A palota valódi kulturális központként üzemel majd, koncertteremmel, színházzal, könyvtárral és a Műcsarnok területével megegyező nagyságú kiállítási térrel ellátva - ismertette a terveket.

Fekete György felidézte, az Országgyűlés tavaly köztestületi rangra emelte az MMÁ-t, amely az új Alaptörvény preambulumába is bekerült. Az akadémiához várhatóan jelentős közintézmények társulnak majd, és az elképzelések szerint az eddigi tagozatok mellett művészetelméleti központtal is bővülni fog.

Mint az MMA elnöke kiemelte, a kormányzat minden, a művészetek területét érintő kérdésben ki fogja kérni az akadémia véleményét. Az MMA évente 400 millió forintos pályázati kerettel rendelkezik majd, így a tervek szerint 2013-tól az Év háza pályázat költségeit is fedezni tudja - jelentette be Fekete György.

Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke elmondta, az utóbbi két évben konstruktív együttműködést sikerült kialakítaniuk a BM-mel az építésügyi szabályozási környezet megváltoztatása érdekében, ennek köszönhetően a jövőben lehetőség lesz például arra, hogy az építész a műszaki ellenőrzést is felvállalva az ingatlan átadásáig végigvigye saját projektjét.

További eredmény, hogy német mintára létrejön az építészeti szolgáltatási díjszabályozás, amely a jelenlegi "irreális árverseny" helyett a minőséget teszi döntő szemponttá - fűzte hozzá.

Mint hangsúlyozta: "Mikor nincs mit építeni, érdemes az örökségvédelembe a pénzt és a tudást beforgatni, hiszen ezen a területen minden forint háromszorosan térül meg". A MÉK elnöke a Nemzeti Vidékstratégiáról szólva eredményként értékelte, hogy a kormány 5 milliárdos pályázati keretet különített el népi örökségvédelmi programokra és 8 milliárd forintot vidéki környezeti programokra.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.