Figyelemre méltóak a kormány intézkedései

MNB: 7 százalék maradt az alapkamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a monetáris tanács 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot kedden.

_{2012.03.27 15:33}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A testület továbbra is az óvatos monetáris politikát tartja indokoltnak, ismét kiáll a mielőbbi IMF/EU-megállapodás mellett, és figyelemre méltónak nevezi a kormány strukturális intézkedéseit.

A testület az MNB honlapján olvasható indoklásában hangsúlyozza: a kockázati megítélés változékonysága és az inflációs alapfolyamatok továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak.

Az indoklásban kifejtik: az elmúlt hónapban a javuló nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság ellenére nem változott érdemben Magyarország kockázati megítélése. Mivel a nemzetközi pénzpiacokat az elmúlt fél évben erőteljes volatilitás jellemezte, a monetáris tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében. A testület figyelemre méltónak tartja, hogy a kormány jelentős strukturális intézkedéseket hozott a költségvetési hiány csökkentése érdekében.

A monetáris tanács megítélése szerint idén a gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések, valamint a 2011 második felében bekövetkezett olajáremelkedés és árfolyamgyengülés érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet, hosszabb távon azonban a gyenge kereslet inflációt mérséklő hatása érvényesül.

A fogyasztói árak az év első hónapjaiban az MNB decemberi előrejelzésénél nagyobb mértékben növekedtek, ami részben az indirektadó-emelések vártnál erőteljesebb begyűrűzésére, részben az inflációs alapfolyamatok emelkedésére utal. A visszafogott belső kereslet ellenére a romló profithelyzetű vállalatok részben átháríthatják a gyenge árfolyam és az emelkedő nyersanyagárak költségeit. Ez utóbbira utal, hogy az adószűrt maginfláció januárban és februárban is emelkedett. Az indirektadó-emelések hatásának kifutása után azonban a tanács megítélése szerint az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat meghatározóvá a fogyasztói árak alakulásában, de kiemelt figyelmet kell fordítani az emelkedő olajárakból fakadó inflációs hatások alakulására - fogalmaznak.

A globális növekedés lassulása, valamint az euróövezet adósságválsága kedvezőtlen konjunktúrát vetít előre felvevőpiacainkon, és az európai bankrendszer mérlegalkalmazkodása is folytatódik. Ebben a nemzetközi környezetben gyengébb exportnövekedésre és a szigorú hitelezési kondíciók fennmaradására kell számítani a tanács szerint.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy 2012 közepétől fokozatosan élénkülhetnek a felvevőpiacok, és ezzel párhuzamosan az export dinamikája is. A belföldi kereslet várhatóan tovább mérséklődik. A bizonytalan nemzetközi és hazai gazdasági környezet, valamint a hitelfeltételek szigorodása visszafogja a beruházási aktivitást. A bizonytalan jövedelemkilátások és a szigorú költségvetési politika miatt visszafogott lakossági fogyasztás várható. A költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések ugyanakkor szükségesek Magyarország kockázati megítélésének tartós javulásához - szögezik le. A következő időszakban továbbra is laza munkaerő-piaci kondíciókra számítanak, mivel az aktivitás emelkedése várhatóan visszafogott munkaerőkereslettel párosul.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2012. április 11-én 14 órakor jelenik meg.

Londoni elemzők: monetáris enyhítés az IMF/EU-egyezség után

Az IMF/EU-megállapodás aláírása után válik lehetségessé, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdje az alapkamat csökkentését, bár a rövid időn belüli monetáris enyhítés esélyeit a felfelé módosított inflációs előrejelzés is rontja - vélekedtek az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése után londoni felzárkózó piaci elemzők.

A monetáris testület az egyöntetű előzetes citybeli konszenzusnak megfelelően 7,00 százalékon tartotta keddi értekezletén a jegybanki alapkamatot.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének igazgatója a döntést kommentálva úgy fogalmazott, hogy "az MNB héjái" - vagyis a szigorításra hajló monetáris tanácsi tagok - a kamatcsökkentés lehetőségének nyitva tartásával "próbálják arra csábítani a kormányt, hogy jusson egyezségre az IMF-fel".

Ash véleménye szerint "az MNB-héják" akkor fogják úgy ítélni, hogy a piaci kockázatok elégséges mértékben enyhültek a kamatcsökkentések megkezdéséhez, "ha a szaggatott vonal felett már ott vannak az aláírások".

Timothy Ash szerint a magyar gazdaság inflációs és kockázati környezete közül az utóbbi a kulcstényező az MNB jövőbeni kamatdöntései szempontjából. A 7,00 százalékos jelenlegi MNB-alapkamat 250 bázisponttal meghaladja ugyan a lengyel jegybankét, az éves magyarországi inflációs ráta azonban 290 bázisponttal jár az MNB által meghatározott célszint felett, Lengyelországban pedig - a magyarországinál 250 bázisponttal alacsonyabb jegybanki alapkamat mellett - 180 bázisponttal magasabb az inflációs ütem a célsáv középszintjénél - fejtegette kommentárjában az RBS vezető londoni elemzője.

Ash szerint a növekedési és a várható inflációs pálya íve alapján az MNB-nek elvileg már most csökkentenie kellene alapkamatát, de a piaci kockázatok kordában tartásához előbb szükség van az IMF-megállapodásra.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza hasonló következtetésre jutott a keddi kamatdöntés utáni kommentárjában. Shearing szerint a múlt havi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyvéből az tűnik ki, hogy a testület külsős tagjai "egyre nagyobb nyomást" fejtenek ki a kamatcsökkentés végett, a Capital Economics vezető londoni elemzőjének véleménye szerint "azonban rendkívül valószínűtlen" az MNB-kamatcsökkentés, amíg nincs meg az IMF/EU-megállapodás.

Shearing közölte: véleménye szerint egyelőre "korai lenne kizárni" annak lehetőségét, hogy az MNB a következő három hónapban akár egy "védelmi jellegű" kamatemelést is végrehajthat.

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a 4cast felzárkózó térségi elemzőinek kommentárja szerint "jórészt elenyésztek a kamatcsökkentési remények" annak nyomán, hogy az MNB az idei évre szóló inflációs előrejelzését 5,0 százalékról 5,6 százalékra, a jövő évit pedig 2,6 százalékról 3,0 százalékra emelte.

A 4cast elemzői "enyhén negatívnak" nevezték azt is, hogy a keddi monetáris tanácsi ülésen három javaslat - 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés, kamattartás, illetve 0,25 százalékpontos emelés - került napirendre. A ház szerint ez ugyanis "nemkívánatos megosztottságot" jelez a monetáris testület tagjai között.

A cég szakértői mindent egybevetve azt jósolták keddi kommentárjukban, hogy az MNB az idén nem változtat alapkamatán, hacsak "váratlanul gyors" megállapodás nem születik a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val az új finanszírozási programról.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is kiemelték a keddi ülésen felmerült háromféle javaslatot, és - abból, ahogy Simor András MNB-elnök jellemezte a szavazást - arra következtettek, hogy a monetáris tanácsi tagok közül valószínűleg egy voksolt a kamatemelésre, egy a kamatcsökkentésre, és öten szavazhattak a jelenlegi 7,00 százalékos kamatszint fenntartására.

A JP Morgan szakértői is azt jósolták, hogy az IMF/EU-megállapodás létrejöttéig várhatóan nem változik az MNB-alapkamat. A ház előrejelzése szerint ez azt jelenti, hogy az idei harmadik negyedév előtt nem lesz kamatcsökkentés.

A JP Morgan londoni elemzői hozzátették ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy ha a forint kitart a jelenlegi árfolyamszint környékén, és a kormány "legalább annak a látszatát fenntartja, hogy dolgozik az IMF/EU-megállapodás elérése érdekében", akkor az MNB "nem fogja kötelezve érezni magát" kamatemelés végrehajtására sem.

A cég szakértői keddi kommentárjukban megerősítették azt a véleményüket, hogy az idei második félévben az MNB fokozatos kamatcsökkentésbe kezdhet, feltéve, hogy az év közepéig létrejön az IMF/EU-egyezség.

A JP Morgan elemzői szerint a kohéziós EU-juttatások részleges felfüggesztésének elkerülésére irányuló szándék lesz a fő ösztönző arra, hogy a kormány a következő hónapokban újabb költségvetési takarékossági intézkedéseket hozzon, és ez elősegítheti a pénzügyi segítségről szóló hivatalos tárgyalások megkezdését is.

A JP Morgan londoni közgazdászai közölték: alapeseti előrejelzésük az, hogy az MNB az idei év végére 6,00 százalékig mérsékli alapkamatát, ám ha az év közepéig nem jön létre a megállapodás egy készenléti jellegű IMF-programról, akkor a cég visszafogja ezt a kamatcsökkentési prognózisát.

	[1/2]
1. oldal Simor: a tanács túlnyomó többsége a kamattartásra szavazott

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!