Maradt 7,00 százalékon az alapkamat

Az IMF/EU-egyezségre vár az MNB

A magyar jegybank monetáris tanácsa "láthatólag arra vár", hogy a kormánynak sikerül-e megállapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új finanszírozási csomagról, az viszont "meglepetés", hogy már most napirendre került a kamatcsökkentés.

_{2012.02.28 16:39}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Így vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a 7,00 százalékos alapkamat tartásáról hozott keddi MNB-döntés után. Az elemzői vélemények megegyeztek abban is, hogy az IMF/EU-tárgyalások várhatóan hosszabb ideig eltartanak.

A keddi kamatdöntés bejelentése utáni kommentárjában Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza annak a véleményének adott hangot, hogy a monetáris tanács két táborra oszlott, és "szűk többségben" vannak azok, akik hajlandók kivárni, hogy elérhető-e a megállapodás az IMF-fel.

Shearing szerint a forint és a magyar kormánykötvények párhuzamos erősödése "egyelőre" a kamatemelések további halasztása mellett szóló érveket támasztja alá. Mindemellett a reálgazdasági kilátások is gyengék: a takarékossági intézkedések azt jelentik, hogy a magyar gazdaságban csak az exporttól várható növekedési hajtóerő, ám úgy tűnik, hogy a fő európai exportpiacok a recesszió szélén állnak - vélekedett a Capital Economics vezető londoni közgazdásza.

Shearing közölte, hogy a cég mindezek alapján 1,5 százalék körüli GDP-visszaesést vár az idén Magyarországon.

A Capital Economics vezető felzárkózó piaci elemzője szerint ha a forint a 275-285 forint/eurós sávba erősödik, akár 1,00-2,00 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés is "napirendre kerülhet". A szakértő szerint azonban ehhez gyors IMF-megállapodásra és a globális kockázatvállalási készség fennmaradására van szükség.

Shearing ugyanakkor közölte, hogy a cégnek mindkét tényezővel kapcsolatban "kétségei" vannak, ezért a Capital Economics inkább forintgyengülési kockázatot lát, és nem tartaná meglepőnek, ha a forint a következő hónapokban ismét átlépné a 300 forint/eurós árfolyamszintet.

Éppen ezért a cég szerint "a sokak által várt kamatcsökkentés nem eldöntött tény", sőt a Capital Economics egyelőre inkább MNB-kamatemelés felé hajló kockázatokat érzékel - közölte a ház vezető londoni elemzője.

Egy másik nagy citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a 4cast szakértői a keddi monetáris tanácsi ülés utáni kommentárjukban "meglepetésnek" nevezték az MNB-sajtóértekezleten elhangzott bejelentést, miszerint volt egy 0,25 százalékpontos kisebbségi kamatcsökkentési javaslat is. A ház szerint ez "éles kontrasztban áll" a múlt hónapban leszavazott 0,50 százalékos kamatemelési javaslattal.

Tekintettel arra, hogy már a múlt havi voksolási megoszlás is "felfogható politikai jellegű megosztottságként", a mostani kamatcsökkentési javaslatot "néhányan nyilvánvalóan aggályosnak fogják tartani". Az azonban, hogy Simor András MNB-elnök szavai szerint "a túlnyomó többség" a kamattartásra szavazott, arra vall, hogy legfeljebb egy vagy két monetáris tanácsi tag "merészkedett el" a kamatcsökkentési javaslatig, és ez még "a Fidesz által jelölt négy tag körében sem a többség" - fogalmaztak kommentárjukban a 4cast elemzői.

A ház szerint ha Magyarország egyezségre jut az EU-val és a valutaalappal, azt valószínűleg MNB-kamatcsökkentés követi, de a 4cast elemzői közölték, hogy nem számítanak rövid időn belüli megállapodásra.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci közgazdászai szintén meglepetésnek nevezték keddi kommentárjukban, hogy a monetáris tanács kamatdöntő ülésén szóba került a kamatcsökkentés is.

Bár Simor András szavaiból úgy tűnik, hogy csak egy vagy két testületi tag szavazott csökkentésre, ez mégis jelentős eltolódás az enyhítési alapállás felé a múlt hónaphoz képest, amikor a monetáris tanács "majdnem 50 bázisponttal megemelte" az alapkamatot - fogalmaztak a JP Morgan londoni elemzői.

A ház szakértői kiemelték azt is, hogy a monetáris tanácson belüli "három héja" - vagyis a jegybankelnök és két alelnöke - sem érezte már szükségszerűnek a kamatemelést, tekintettel a forinterősödésre és a magyar gazdaság szélesebb körű kockázati mutatóinak javulására. A JP Morgan londoni elemzőinek vélekedése szerint a négy külsős tag pedig "valószínűleg igazolva érezte azt a döntését, amellyel a múlt hónapban megakadályozta a kamatemelést".

A ház szerint a keddi kamatdöntő ülésről kiadott közlemény is semlegesebbnek hangzott. A cég elemzői ezzel kapcsolatban rámutattak kommentárjukban, hogy a közleményből ezúttal hiányzik a korábbi utalás a jövőbeni kamatemelések lehetőségére.

A JP Morgan londoni közgazdászai közölték: továbbra is 1,00 százalékpontnyi MNB-kamatcsökkentésre számítanak az idén, és azt valószínűsítik, hogy az enyhítés a harmadik negyedévben kezdődik.

Hozzátették ugyanakkor, a korábbi 5,0 százalékról 5,5 százalékra emelték az idei magyarországi átlagos inflációra szóló előrejelzésüket, és megjegyezték, hogy az éves összevetésű infláció jelenleg 0,5 százalékponttal jár az MNB által előrejelzett pálya felett. A JP Morgan elemzői szerint a legutóbbi olajár-kiugrás is további felfelé ható inflációs kockázatot jelent, és ez valószínűleg korlátot szab az agresszív kamatcsökkentésnek még az IMF/EU-megállapodás létrejötte után is.

Ez utóbbival kapcsolatban a JP Morgan londoni szakértői úgy vélekedtek, hogy piaci stressz hiányában "a jelek szerint lanyhultak a gyors megállapodást célzó magyar erőfeszítések".

A cég szerint az eddigi késedelmek alapján "valószínűtlennek tűnik", hogy június előtt megszületik az új IMF/EU-egyezmény.

Simor: a monetáris tanács többsége a tartás mellett szavazott

A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a jegybanki alapkamat tartása mellett, két javaslatot tárgyaltak, a tartást és egy 25 bázispontos csökkenést, így az alapkamat továbbra is 7 százalék maradt - mondta Simor András jegybankelnök kedden sajtótájékoztatón, a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követően.

A döntés megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak.

Simor András elmondta: a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább lett a befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése javult. Hozzátette: a kormány többször és hangsúlyozottan kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, ennek hatása érzékelhető volt az elmúlt hónapokban Magyarország kockázati megítélése vonatkozásában. Tartós javuláshoz azonban a megállapodás megkötésére van szükség Magyarország és az EU/IMF között - mondta.

Az MNB keddi sajtótájékoztatóján számos újságírói kérdést kapott a jegybankelnök arról, mi volt az indoka a fizetését érintő múlt heti felajánlásának.

Simor András ezzel kapcsolatban leszögezte: most kellett lépnie a fizetése ügyében, mert az akadálya lehet az EU/IMF és Magyarország közötti megállapodásnak.

Az MNB elnöke kiemelte: amíg a fizetése körüli nézeteltérés pusztán jogvita volt az Európai Unió, az IMF és Magyarország kormánya között, addig nem lépett. Mostanra azonban ez a vita már akadálya lehet a nemzetközi szervezetek és Magyarország közötti megállapodásnak, ezért tette meg felajánlását a fizetésével kapcsolatban - mondta az elnök.

Simor András rámutatott: "azért léptem most, mert eddig csak jogvita volt, mostantól kezdve Magyarország pénzügyi biztonságának lehet a kerékkötője ez a jogvita a magyar állam és az Európai Unió között."

"Ugyan egy forintos nincs Magyarországon, de ezt az összeget át is lehet utalni" - mondta az egyforintos fizetését firtató kérdésre. Simor András ugyanis egy forintos fizetést kért az MNB elnökeként végzett munkájáért, azt is visszamenőleg, 2010 szeptemberéig, mivel a fizetése fennmaradó részét a jogvita megszüntetése után, közgazdászhallgatók támogatására ajánlotta fel az MNB elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a magyarországi jelzálogpiac élénkítésére tett jegybanki javaslatokért sem a bankszövetség, sem a pénzügyi felügyelet nem lelkesedett, elmondta: korábban a jegybank több javaslatát is "fanyalgással" fogadták a bankok, illetve a PSZÁF. Az elnök idesorolta a devizahitelezés korlátozására, a jelzálog referenciakamatok bevezetésére és a pozitív adóslistára tett korábbi MNB-s javaslatokat, majd nyomatékosította: ezek a jegybanki indítványok később törvényekké váltak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!