"Alaptalan leminősítések sorozata"

Martonyi szerint kéz a kézben kellene megoldani a válságot

Martonyi János külügyminiszter szerint az uniós tagállamok közös fellépésére van szükség a válságban, mert az "alaptalan leminősítések sorozata ma már tucatnyi országot érint".

2011.11.28 11:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Janusz Lewandowski költségvetésért és pénzügyi programozásért felelős biztos szerint ambiciózus, de realista az Európai Bizottság új költségvetési javaslata.

A Külügyminisztérium az EU 2014-2020 közötti költségvetéséről társadalmi egyeztetést kezdeményezett, amelynek a Magyar Tudományos Akadémián tartott hétfői nyitókonferenciáján a tárcavezető elmondta, az EU létrejötte óta a legsúlyosabb válságát éli, "az integráció megroppanásának veszélye fenyeget". Eleinte csak egyes országokat érintett a válság, jelenleg azonban már az euróövezet egészét fenyegeti, amit azt jelenti, hogy az EU jövője a tét - hangoztatta.

A miniszter szerint elengedhetetlen, hogy minden tagállam "rendet tegyen a háza táján", vagyis az államháztartásában. Emellett "fokozatosan fel kell építeni a közös felelősség érvényesítésének pénzügyi eszközeit", el kell indulni az adósságok közössé tétele felé - mutatott rá.

Úgy vélte, erős közös politikákra is szükség van. Magyarország nem akar az EU perifériáján maradni, a csatlakozás az euróövezethez alapvető politikai és gazdasági érdeke - emelte ki. Emlékeztetett, még mindig az EU a világ elsőszámú gazdasági hatalma, eladósodottsági szintje alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné.

Martonyi János a következő többéves uniós költségvetési keretről szóló európai bizottsági javaslattal kapcsolatban elmondta, a kohéziós politika a versenyképességi EU2020 stratégia céljainak elérésben központi elem, azért van rá szükség, hogy a tagállamok közötti gazdasági különbségek eltűnjenek.

A miniszter kijelentette, "politikailag elfogadhatatlan", hogy a 2014-2020 közötti időszakban a jelenlegi költségvetéssel összevetve Magyarországnak 20 százalékkal kevesebb jut a kohéziós politika forrásaiból, ezért minden érintettel egyeztetnek, hogy megoldást találjanak erre a problémára.

A Magyarországnak szánt források csökkenésének oka, hogy általános korlátot vezetnének be, ami azt jelenti, hogy minden tagállam legfeljebb a GDP-je 2,5 százalékának megfelelő összeghez juthat hozzá, valamint az, hogy a bizottság a jelenleg kedvezőtlen növekedési prognózisok alapján dolgozta ki tervét - közölte.

Janusz Lewandowski költségvetésért és pénzügyi programozásért felelős uniós biztos az eseményen azt mondta, ambiciózus, de realista a bizottságnak a 2014-2020 közötti időszakra tett költségvetési javaslata. A lisszaboni szerződés több új kötelezettséget határozott meg az unió számára, emiatt csökkennek a tagállamoknak szánt kifizetések - magyarázta. Hozzátette: a korábbi "bőkezűség időszakát" az "önkorlátozás ideje" váltja fel.

Kiemelte, a bizottság terve szerint a közös agrárpolitikára fordítandó források részaránya csökkenne a teljes költségvetésen belül, hogy más területekre - például a kutatás-fejlesztésre, az oktatásra és az EU külső kapcsolataira - több pénzt különíthessenek el.

A kohéziós politikával kapcsolatban hangsúlyozta: ez "nem a szegények jótékonysági intézménye", hanem a versenyképesség növelésének és a különbségek kiegyenlítésének eszköze. Mint beszámolt róla, 2014 elejétől a pénzügyi tranzakciók megadóztatásából is forráshoz jut az EU, ami gyakorlatilag az egyetlen olyan adótípus, amelyet az uniós polgárok elfogadnak, és amely a legkevésbé káros a gazdasági növekedésre.

Sokkal fenntarthatóbb rendszer alakítható ki, ha az EU saját forrásokra támaszkodhat, mintha csak a tagállamok befizetéseiből jutna bevételhez - fogalmazott. Janusz Lewandowski úgy látja, ugyan súlyos válság idején dolgozzák ki a költségvetést, de ez biztosan nem tart 2020-ig, ezért a "realitás talaján" kell maradni a költségvetési vitában.

Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár arról beszélt, hogy habár a bizottság már nyáron közzétette javaslatát a költségvetésről, és úgy gondolták, az erről szóló vita legkésőbb a 2012 második félévében esedékes ciprusi EU-elnökség végére lezárul, a diskurzus fő témája azóta is a gazdasági válság. Korábban azt hitték, ezen már túl vannak, és 2011 nem a válságkezelésről, hanem "az EU talpra állításáról, megerősödéséről" szól majd - mondta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a tervek szerint a jövőben a pénzügyi keret egyes területeiről külön konferenciákat tartanak majd, továbbá arra, hogy a http://eu-zseton.blogspot.com címen szakmai blogot indítottak a témában.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.