Igazából Obama körül forog a buli

Ha leszakad az amerikai adósságplafon, az Európának is fájni fog?

Az amerikai államadósság plafonjának emelése körül hetek óta ádáz vita zajlik demokraták és republikánusok között a Capitoliumon, ám a csata tétje valójában már a jövő évi elnökválasztás, pontosabban az újraválasztásra készülő Barack Obama esélyeinek növelése, illetve csorbítása.

2011.07.28 15:24MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ez egyértelműen kitűnt az őskonzervatív elnökjelölt-aspiráns, Michele Bachman minap tartott kampányrendezvényén egy Ohio állambeli kisvárosban.

A Tea Party mozgalom reménysége demonstrációs táblára próbálta felírni azt az összeget (2,4 billió dollár), amellyel Obama megemelné az államadósság felső határát, ám belegabalyodott a rengeteg nullába.

"Bocsánat, rosszul írtam, az összeg még annál is nagyobb, mint amennyinek én gondoltam" - mentegetőzött az 55 éves hölgy. Majd ügyes fordulattal hozzátette: de nem is az összeg a lényeg, hanem az, hogy Obama ne nyerjen el még egy elnöki mandátumot (Let's make Obama a one-term President!). A hetek óta folyó kötélhúzás során az elnök a probléma "kiegyensúlyozott megközelítését" ajánlotta az ellenzéknek. Eszerint egy lépésben 2,4 billió dollárral emelnék az adóssághatárt, viszont tíz év alatt 2,7 billiót faragnának le az állami kiadásokból. Az elképzelés részeként növelnék a gazdagok (évi 250 ezer dollárnál magasabb jövedelműek) és a vállalatok adóját. Obama ezt azzal indokolta, hogy az elődje, a republikánus George W. Bush alatt végrehajtott adócsökkentések fő haszonélvezői éppen a magasabb jövedelmű rétegek voltak. Az elnök stábja arra számít, hogy a "kiegyensúlyozott megközelítéssel" sikerül megnyernie magának a választás kimenetelét eldöntő, a politikai paletta közepén elhelyezkedő ingadozó szavazókat - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A javaslat egyúttal taktikai húzás is, amelynek az a célja, hogy a jövő év (2012 novemberében elnök- és részleges kongresszusi választások lesznek) kampánytémái közül kivegye az államadósság kérdését. Éppen ezt akarja viszont "melegen tartani" a Republikánus Párt. Az ellenzék csak arra volna hajlandó, hogy 900 milliárd dollárral emeljék az adóssághatárt, miáltal 2011 végéig biztosított volna az államcsőd elkerülése. A jövő év januárjától kezdve viszont újból napirendre lehetne tűzni a kényes kérdést, amely igen hatásos muníciót szolgáltathat a választási hadjáratban az ellenzéknek - mutatott rá a Neue Zürcher Zeitung.

Az álláspontok közeledése helyett a frontok egyre inkább megmerevednek ebben a huzavonában, kormánypárt és ellenzék "alantas taktikai okokból nem képes egyezségre jutni" - írta a Handelsblatt.

Néhány héttel ezelőtt, amikor Obama amolyan "ingujjas" találkozón, egy golfpályán fogadta John Boehnert, a képviselőház republikánus elnökét, még úgy tűnt, hogy a felek elindulnak egy kompromisszumos megoldás felé. Ám közbeszólt a republikánusok tavaly óta rendkívül megerősödött őskonzervatív szárnya, amelytől Boehner sem tudja függetleníteni magát.

A Tea Party mozgalom támogatásával a novemberi részleges kongresszusi választásokon 60 republikánus jelölt nyert mandátumot a képviselőházban.

A 240 tagú frakciónak ők adják a negyedét, szellemi vezérük Michele Bachman (Minnesota állam képviseletében).

A demokrata frakció 193 főt számlál (két hely betöltetlen a Házban), a republikánus többség tehát egyértelmű. Ennek dacára mind Eric Cantor "whip", azaz frakcióvezető, mint Boehner tisztában van azzal, hogy a Tea Partyhoz vonzódó honatyák jóváhagyása nélkül egyetlen törvényjavaslatuk sem számíthat sikerre a képviselőházban.

A 60 tagú "Tea Party Caucus" pedig egyre leplezetlenebbül gyakorol nyomást a republikánus frakció mérsékelt tagjaira, miáltal az ellenzéki párt képtelen kompromisszumot kötni a demokratákkal az államadósság kérdésében.

"Obamának buknia kell, kerül, amibe kerül" - összegezte a caucus véleményét a Financial Times. A kompromisszumkészség döbbenetes hiányára mutatott rá egy amerikai publicista, aki a német ZDF televízió washingtoni tudósítójának nyilatkozva világította meg a jelenséget. Martin Kalb szerint az amerikai belpolitika "eljutott arra a pontra, amelyen egyesek komolyan megkérdőjelezik a kompromisszumok megengedhetőségét. Holott egy demokrácia szempontjából döntő fontosságú a kompromisszumok kötésének művészete. Ám a republikánusok jobbszárnya a fejébe vette, hogy ő az igazság egyedüli letéteményese. Ha viszont valakinek meggyőződése, hogy bérlete van az igazságra, akkor miért volna hajlandó lemondani róla?" - vélekedett Kalb. Harry Reid, a képviselőház demokrata frakciójának vezére keserűen jegyezte meg: a republikánusoknak fontosabb az, hogy rossz fényben tüntessék fel Obama elnököt, semmint hogy helyesen cselekedjenek az ország érdekében. Boehner olvasata pont az ellenkezője ennek.

A republikánus házelnök a Fox News hírtelevízióban azt vetette Obama szemére, hogy "fontosabb neki a következő választás, mint az, hogy helyesen cselekedjék a haza érdekében".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.