Megvannak az első feketelyukak

Fény derült az univerzum titkára

Szupermasszív anyagcsomók a mélyűrben: a világegyetem első galaxisainak közepén akadtak rájuk. Kiderülhet, hogyan keletkeztek a galaxisok.

2011.06.17 07:16Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Fekete lyukakról talán már mindenki hallott, de arról, hogy hol fordulhatnak elő, már kevesebb információnk van. Mivel ezek a képződmények elképzelhetetlenül sok anyagot foglalnak magukba nagyon kicsi méretben, ott érdemes keresni, ahol gazdagon rendelkezésre áll a „táplálkozásukhoz” szükséges forrás. Ilyen helyek a csillagokban (csillagporban) gazdag területek, jellemzően galaxisok középpontja felé fordulnak elő.

Célirányosan ezekben a pozíciókban kutatnak fekete lyukak után a tudósok, de egy-egy mindent elnyelő űrobjektum felfedezése még így sem könnyű feladat. Mivel gravitációs vonzásuk olyan hatalmas, hogy még a fény fotonjai sem jutnak túl az eseményhorizonton, ezért nem láthatóak. Szerencsére azért van beazonosítható nyomuk: röngtensugárzást bocsátanak ki (Hawking szerint „párolognak” - ezt nevezik Hawking sugárzásnak). A Hawaii egyetem asztrofizikusai az űrben keringő Chandra Röntgensugárzás Obszervatórium segítségével vizsgálták meg ősi galaxisok magjait, szupernehéz - a Napunknál több százezerszer vagy milliószor nehezebb - fekete lyukak után kutatva.

Forrás: NASA

A 45 napos - az ilyen jellegű feladatok sorában igen hosszúra nyúlónak számító - vizsgálódás azonban nem hozott eredményt. A Chandrával egy időben a Hubble űrtávcsövet is ugyanarra a pontra fókuszálták, és az így kapott képek illetve a Chandra adatainak utólagos összevetésével a tudósok végül mégis megtalálták a hiányzó röngtensugárzást. Ezek hullámainak több mint 13 milliárd évébe került, hogy elérjenek bolygónkra, vagyis a távcsővel valószínűleg az univerzum első, szupernehéz fekete lyukaira bukkantak.

Míg az „egyszerű” röntgensugaras vizsgálatok korábban nem hoztak eredményt, az új elemzéssel 197 galaxisban fedeztek fel árulkodó jelet a csillagászok - ez az összes vizsgált csillagrendszer 30 százalékát tette ki. A szupernehéz változatokat azért különösen nehéz detektálni, mert - állítja Ezequiel Treister, a Hawaii Egyetemen dolgozó kutatócsapat vezetője - az alacsony energiájú sugarakat egyszerűen elnyelik, csak a legerősebb sugárzás kerülhet ki a minden másnál nagyobb gravitációs térrel bíró körzetből.

A sikerek ismeretében Treister további, még hosszabbra nyúló kutatásokat tervez. Elképzelése szerint ezzel még korábbra tekinthetnénk vissza, további, a világegyetem keletkezéséhez közeli időben létrejött szupernehéz fekete lyukakat fedezhetnénk fel, amivel megoldódhatna az univerzum egyik nagy rejtélye. „Erős kapcsolat van a galaxisok kialakulása és a szupernehéz fekete lyukak között, de jelenleg nem tudjuk, melyik hozta létre a másikat. A közismert „tyúk-tojás problémával” állunk szemben. Ha még régebbre nézhetünk vissza, talán megoldódik a rejtély.” – adott hangot reményének a kutató.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.